Pesti Srácok

EMNT: június 4. ünnepnappá nyilvánítása károkat okoz a román-magyar kapcsolatok terén

EMNT: június 4. ünnepnappá nyilvánítása károkat okoz a román-magyar kapcsolatok terén

Ahogy korábban írtunk róla az Erdélyi Magyar Szövetség után a másik magyar szervezet, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is kifejtette véleményét arról, hogy a román kormány nemzeti ünneppé nyilvánította június negyedikét. A szervezet álláspontja szerint az erdélyi magyaroknak semmi okuk az ünneplésre legnagyobb nemzeti tragédiájuk évfordulóján. Az EMNT szerint a most elfogadott törvény károkat okoz a román-magyar kapcsolatok terén, és nem szolgálja a két nemzet együttműködését.

A szervezet pénteken reagált az országos elnöksége által jegyzett állásfoglalásban arra, hogy Klaus Iohannis román elnök szerdán kihirdette a trianoni döntés évfordulóját romániai ünnepnappá nyilvánító törvényt. A jogszabály szerint június 4-én a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, amihez az állami és helyi hatóságok logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújthatnak. A trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvényekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia. A kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját. Az EMNT emlékeztetett arra, hogy a román elnök az alkotmánybíróságra is elküldte, a parlamentnek is visszaküldte a törvénytervezetet, de az alkotmánybírák alkotmányosnak találták a parlament pedig ismét elfogadta, így az államelnök köteles volt kihirdetni a törvényt. Úgy vélte azonban, hogy éppen az államelnök magyarellenes megnyilvánulásai engedtek teret a hasonló kezdeményezéseknek. Az EMNT közleményében ez áll:

Az EMNT emlékeztetett arra, hogy június 4-ét a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította, így június 4-én ők továbbra is emlékezni fognak, és nem ünnepelni. A nemzeti tanács szerint a most elfogadott törvény károkat okoz a román-magyar kapcsolatok terén, és nem szolgálja a két nemzet együttműködését. Szerinte a kényszerünnepnap megalázó, az erdélyi interetnikus környezetében fölösleges feszültségeket kelt. Az gyökeresen ellentétes az olyan egyetemes európai értékekkel, mint minden ember egyenlő méltósága, a kulturális önazonossághoz való jog, nem szólva a népek és nemzetek önrendelkezési jogáról - áll az MTI-hez eljuttatott dokumentumban.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: PestiSrácok/Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.