Pesti Srácok

Erdélyi Magyar Szövetség: Trianon évfordulója számunkra gyásznap

Erdélyi Magyar Szövetség: Trianon évfordulója számunkra gyásznap

Mint ismert, Klaus Iohannis román elnök szerdán kihirdette a június 4-ét romániai ünnepnappá nyilvánító törvényt. Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) társelnökei közös nyilatkozatban nyomatékosították, hogy június 4-ét a trianoni békediktátum aláírásának napját gyásznapnak tekintik, és bármit is ír elő az évforduló megünnepléséről szóló román törvény, szövetség nem vesz részt évfordulós rendezvényeken.

Csomortányi István és Mezei János az MTI-hez pénteken eljuttatott nyilatkozatban arra reagáltak, hogy Klaus Iohannis román elnök szerdán kihirdette a június 4-ét romániai ünnepnappá nyilvánító törvényt. A jogszabály szerint ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, amihez az állami és helyi hatóságok logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújthatnak. A trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvényekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia. A kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját.

Az EMSZ vezetői kinyilvánították: elfogadhatatlannak tartják, hogy több mint száz évvel a magyarság legnagyobb nemzeti sorstragédiáját jelentő békediktátum aláírása után a román döntéshozók még mindig nem tudtak felülemelkedni az idejét múlt nemzetállami reflexeken, s a mostanihoz hasonló nyílt provokációval nehezítik meg az amúgy sem zökkenőmentes román-magyar megbékélés folyamatát. Különösen felháborítónak találták, hogy a törvényt kihirdető román elnök ma Európában a kisebbségek megmentőjeként tetszeleghet. Szerintük a törvény kihirdetése Klaus Iohannist napjaink kisebbségellenes és gyűlöletkeltő közéleti szereplőinek a szégyenpadjára száműzi. A társelnökök felróják, hogy miközben Romániának a koronavírus-járvány miatt eddig soha nem látott nehézségekkel kell megbirkóznia, a bukaresti döntéshozók nem az egyre inkább elmélyülő gazdasági-, társadalmi- és egészségügyi válság megoldására koncentrálnak, hanem a magyar kártyát kijátszván arra törekednek, hogy interetnikus feszültségkeltéssel leplezzék alkalmatlanságukat.

PestiSracok facebook image

– áll az EMSZ társelnökei: Csomortányi István és Mezei János nyilatkozatában.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Veres Nándor

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.