Fehérorosz válság - Több mint hétszáz embert vettek őrizetbe a vasárnapi tüntetés után
Olha Csemodanova, a belügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a gyülekezési törvény megsértése miatt több mint hétszáz embert vettek őrizetbe és állítanak bíróság elé. A Vjaszna (Tavasz) fehérorosz jogvédő szervezet szerint legalább ezerkétszáz embert állítottak elő a vasárnapi tüntetés során, amelyet a rendőrség hanggránátokkal és könnygázzal szinte azonnal feloszlatott. Az ellenzék augusztus eleje óta tüntet a választási csalással vádolt Aljakszandr Lukasenka elnök távozását követelve.
Hétfőn Szvjatlana Cihanouszkaja, az ellenzék vezetője bejelentette, hogy találkozott az Európai Unió nagyköveteivel, és újabb gazdasági büntetőintézkedéseket szorgalmazott a fehérorosz állami cégek és az államhoz kötődő bankok ellen. Az EU korábban már szankciókat rendelt el az augusztus 9-i, vitatott tisztaságú elnökválasztáson a hivatalos végeredmény szerint a szavazatok több mint nyolcvan százalékával újraválasztott Aljakszandr Lukasenka, a fia és tanácsadója, Viktar Lukasenka, valamint környezetének több tucatnyi tagja, illetve magas rangú tisztségviselők ellen. Az unió újabb szankciókat is kilátásba helyezett, miután egy ellenzéki az előállítása után meghalt.A Fehérorosz Újságíró Szövetség közölte, hogy a vasárnapi tiltakozó akciók során huszonnégy sajtómunkást állítottak elő, közülük tizenegyen továbbra is őrizetben vannak. Közöttük vannak a BelaPAN fehérorosz hírügynökség, a Belsat független, Lengyelországból sugárzó televízió, a Hrodna.life városi hírportál több munkatársa. Az őrizetbe vett újságírók között voltak oroszok is, őket az irataik ellenőrzése után elengedték. A Fehérorosz Újságíró Szövetség adatai szerint jelenleg huszonhárom újságíró van őrizetben, a tüntetések kezdete óta összesen háromszázhúsz alkalommal vettek őrizetbe újságírókat.
Az 1994 óta hatalomban lévő hatvanhat éves egykori állami gazdasági igazgató ellen augusztus óta tartó tiltakozó megmozdulások során ezreket vettek őrizetbe, négy ember meghalt, tucatnyian pedig arról számoltak be, hogy a fogva tartásuk alatt kínzások és erőszak áldozatai voltak. A Moszkva támogatását élvező Lukasenka nem hajlandó távozni a hatalomból, és csak alkotmányreformot emleget a tiltakozások csillapítása reményében. Hétfőn Lukasenka kijelentette, hogy az elnök hatásköreinek hetven-nyolcvan százalékát a parlamentre, a kormányra és más szervezetekre ruházta át az elméleti reformok jegyében, amelyekről közelebbit nem lehet tudni.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics
