Pesti Srácok

Kövér László: itt lenne az ideje, hogy kiszögezzük a brüsszeli parlament kapujára a magunk pontjait

Kövér László: itt lenne az ideje, hogy kiszögezzük a brüsszeli parlament kapujára a magunk pontjait

Az Európai Unió eredeti eszméjéhez, a kiindulási ponthoz szeretnénk visszatérni. Ha úgy tetszik, akkor az unió intézményrendszere megérett a reformációra, mert túlságosan is elszakadt a valaha hirdetett elvektől. Most már itt lenne az ideje, hogy kiszögezzük a brüsszeli parlament kapujára a magunk pontjait – fogalmazott Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Magyar Hírlapnak adott interjújában, amely szombaton jelent meg a lap online felületén.

Az interjúban Kövér László egyebek mellett azt mondta, az Európai Unió egy sok elemből összeálló bonyolult struktúra, és ennek a felépítménynek az intézményeken túli részei – sőt, elsődleges meghatározói – a nemzetállamok, így Magyarország is.

– fogalmazott Kövér László. Hozzátette: ki lehetne "szögelni", hogy az Európai Unió nem létezik független tagállamok nélkül.

PestiSracok facebook image

– mondta. A házelnök úgy látja, végre egyértelművé kellene tenni, hogy korrupció és illegitim ellenérdekű befolyásolás az is, ha fontos pozíciót betöltő uniós tisztviselők egy világuzsorás fizetési listáján szerepelnek. Továbbá, hogy nincsen kettős mérce.

– fogalmazott.

– fűzte hozzá.

– emelte ki.

Konfliktusok erjesztik a moslékkoalíciót

Az ellenzéki összefogásról az interjúban azt mondta: ki kell várni, hogy miképpen ér majd véget ez a történet.

– tette hozzá. Kövér László szerint a hatalomért való "eszelős, őrjítő vágyakozás" végső soron egyszerűen félretesz minden morális gátlást az ellenzék köreiben. Ennek azok a politikusok és politikai erők is a "foglyaivá váltak, válnak", akik jobb meggyőződésük szerint nem vennének részt ebben a "kényszer szülte bandában" – tette hozzá.

– fogalmazott.

Az őszödi böszme zsoldosai

Hangsúlyozta: az ellenzéki pártok legalább fele ma már nem tudna önállóan elindulni egy választáson.

– tette fel a kérdést, hozzáfűzve, hogy a "jobb sorsra érdemes" LMP is kerüli annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy vajon "az őszödi böszme zsoldjában" mihez képest is lesz más a politika. Kitért arra is: mind érzelmileg, mind elviekben teljes mértékben azonosul a kormánypártok képviselőinek azon értékítéletével, hogy Korózs Lajos, az Országgyűlés népjóléti bizottság elnöke méltatlanná vált ennek a testületnek a vezetésére.

Korózs méltatlan posztjára

– mondta Kövér László, azzal együtt, hogy ugyan házszabályszerűen megoldható lenne, hogy Korózs Lajost elmozdítsák, mégsem támogatná ezt, sőt, ha a kormánykoalíció pártjai ezt indítványoznák, megpróbálná őket lebeszélni erről.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.