Pesti Srácok

Megjelentek a további védelmi intézkedésekről szóló részletszabályok a koronavírus elleni védekezés érdekében

Megjelentek a további védelmi intézkedésekről szóló részletszabályok a koronavírus elleni védekezés érdekében

A koronavírus-járvány miatt a kormány döntésének megfelelően szerdától életbe lépett a rendkívüli jogrend. Megjelentek a Magyar Közlönyben a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek. A kormány a koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.

A koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításáért felelős kormánytagként a miniszterelnököt jelölte ki a kormány, és rögzítették azt is, hogy a kormány a veszélyhelyzet fennállásának szükségességét folyamatosan felülvizsgálja. A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló kormányrendelet november 4-én, szerdán lépett hatályba. A veszélyhelyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről szóló kormányrendelet a kijárási korlátozással kapcsolatban azt írja, éjfél és reggel 5 óra között mindenki köteles a lakóhelyén, a tartózkodási helyén vagy a szálláshelyén tartózkodni. Azt csak munkavégzés, a munkavégzés helyére történő közlekedés, a munkavégzés helyéről a lakóhelyre, a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából lehet elhagyni, vagy ha egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet áll fenn, illetve életvédelmi céllal. Ha az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja, akkor a kijárási korlátozás hatályának a fenntartásról a kormány legkésőbb november 30-án dönt. A kijárási korlátozásra vonatkozó szabály november 5-én lép hatályba.

A rendezvényekre vonatkozó védelmi intézkedésekkel kapcsolatban a kormányrendelet azt írja, tilos olyan rendezvényt szervezni, tartani, olyan rendezvényen tartózkodni, amely rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, valamint nem nyilvános, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújt és amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni. A kulturális rendezvényekre és helyszínekre, a mozielőadásokra, a nem nemzetközi sportrendezvényekre vonatkozó új szabály, hogy ezeket ugyan meg lehet tartani, de a nézőterén a nézők – a páholyok kivételével – csak minden harmadik ülőhelyet foglalhatják el, két néző között két ülőhelyet üresen kell hagyni és a közvetlenül egymás mögötti ülőhelyeket nem foglalhatják el. Az egymás mellett és a különböző sorokban ülők között is lehetőség szerint 1,5 méteres távolságot kell biztosítani. A 1,5 méteres távolságot meg kell tartani a páholyokban, a létesítmény területén, a kulturális vagy sportrendezvények szünetében, valamint a helyszínen található vendéglátó üzletben is. A védelmi intézkedések betartásáról és a szükséges feltételek biztosításáról a kulturális vagy sportrendezvény szervezője, illetve a helyszín üzemeltetője köteles gondoskodni. A járványügyi készültségi időszak szabályai – így például a maszkviselés szabályai – a veszélyhelyzet idején is fennmaradnak, a nemzetközi sportrendezvényekre ezek, valamint a nemzetközi szövetségek előírásai alkalmazandók. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényben meghatározott kulturális intézmények látogathatók, de a látogatók kötelesek egymástól 1,5 méter távolságot tartani.

A szabályok betartását a rendőrség ellenőrzi. A tömegközlekedéssel kapcsolatban a kormányrendelet előírja, hogy Budapesten, valamint a megyei jogú városokban helyi tömegközlekedési szolgáltatást végző gazdasági társaságok november 5-ig kötelesek járatsűrítési tervet készíteni a munkanapokon reggel 7 óra és délelőtt 9 óra közötti, valamint 15 óra és 19 óra közötti időszakokra. A járatsűrítési tervet Budapest Főváros Kormányhivatala, illetve a megyei jogú város illetékessége szerinti megyei kormányhivatala hagyja jóvá. A kormány döntött arról is, hogy nem kell parkolási díjat fizetni a járvány terjedésének megelőzése érdekében.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.