Pesti Srácok

A KMKSZ elnöke is felkerült az "Ukrajna ellenségeit" listázó honlapra

A KMKSZ elnöke is felkerült az "Ukrajna ellenségeit" listázó honlapra
Beregszász, 2018. szeptember 8. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke beszédet mond a nyugat-ukrajnai megye magyar oktatási nyelvû iskoláinak központi tanévnyitóján Beregszászon 2018. szeptember 8-án. MTI Fotó: Nemes János

Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti képviselő után Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke is felkerült az "Ukrajna ellenségeit" listázó Mirotvorec (Béketeremtő) ukrán nacionalista szervezet honlapjára.

Az oldalon szerdán a személyes adatoknál Brenzovics László nevét, születési dátumát és helyét jelölték meg, utóbbinál Ukrajnát, Kárpátalja megyét, azon belül a beregszászi járást. A honlap szerkesztői egyebek mellett azzal vádolják, hogy szándékosan manipulált információkat terjeszt a társadalomban nemzetiségek közti gyűlöletkeltés céljából, továbbá részt vesz az "agresszor" Oroszország és Magyarország Ukrajna elleni dezinformációs műveleteiben. Szombaton derült ki, hogy Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő is felkerült a Mirotvorec oldalra. Neki azt rótták fel, hogy megsértette az ukrán jogszabályokat a kettős magyar-ukrán állampolgárság megszerzésével, továbbá vádolják Ukrajna szuverenitása és területi integritása megbontásának kísérletével, és hivatali hatáskörök túllépésével.

A Mirotvorec honlap a kezdetekben még csak azoknak a személyeknek az adatait tette közzé, akik közvetlenül szerepet játszottak a Krím-félsziget Oroszország által 2014-ben végrehajtott elcsatolásában, továbbá akik fegyveresen részt vesznek a Donyec-medencei konfliktusban az ukrán hadsereggel szemben, vagy együttműködnek a szakadár fegyveres erőkkel. Később már más olyan személyek adatait is elkezdték az oldalon közzétenni, akik a szervezet értékelése szerint "Ukrajna szuverenitását és területei egységét sértő bűntett, illetve jogsértés jegyeit hordozó" cselekményt követtek el. Tavalyelőtt a szervezet a kettős, magyar-ukrán állampolgársággal rendelkező kárpátaljai magyarok nevét és címét is elkezdte feltölteni nyilvános adatbázisába. Október elejére a listára felkerült több, mint háromszáz kárpátaljai magyar neve, és néhány napra rá több vezető beosztású, magyar nemzetiségű közalkalmazott nyújtotta be felmondását a beregszászi járásban. Adatbázisukba bekerült Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter neve is. Róla azt állították, hogy "támadást intézett Ukrajna szuverenitása és területi épsége ellen", beavatkozott az ország belügyeibe, szította és támogatta a szakadár törekvéseket Ukrajnában.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Nemes János

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.