Pesti Srácok

Az alaptörvény kilencedik módosításáról dönthet a parlament

Az alaptörvény kilencedik módosításáról dönthet a parlament

Az Országgyűlés több, mint negyven törvényjavaslatról szavazhat a jövő héten. A képviselők kedden az alaptörvény kilencedik módosításáról, valamint a választási szabályok megváltoztatásáról is dönthetnek.

A házelnök napirendi javaslatai alapján a parlament két ülést tarthat: egyet hétfőtől keddig, majd egy következőt szerdán. Hétfőn 13 órakor a közelmúltban elhunyt korábbi országgyűlési képviselőkre: Pécsi Ildikóra, Vojnik Máriára és Tóth Ferencre történő emlékezéssel kezdődhet az ülés, amelyet napirend előtti felszólalások és azonnali kérdések követhetnek.

Kedden reggel 9 órától a temesvári népfelkelés évfordulója alkalmából tartanak megemlékezést, a napirend előtti felszólalások után pedig határozathozatalokat tarthatnak. A képviselők ekkor huszonegy javaslatról dönthetnek, köztük az alaptörvény kilencedik módosításáról, amely a kormány szerint a magyar családok erősebb védelmét, a gyermekek biztonságát hivatott szolgálni. Szavazhatnak továbbá a választási törvény módosításáról is, amelyet a változtatásokat előterjesztő Varga Judit igazságügyi miniszter a kamupártok elleni fellépés szükségességével indokolt.

A szerdai ülés szintén reggel 9 órakor kezdődik és a napirend előtti felszólásokat követően ugyancsak huszonegy indítványról határozhatnak. Egyebek mellett elfogadhatják a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetését célzó módosításokat, valamint az új szőlészeti és borászati törvényt. Az ülés a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavalyi üzleti jelentéséről és beszámolójáról szóló általános vitával érhet véget.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)