Pesti Srácok

Elbúcsúztatták Konok Tamás festő- és szobrászművészt

Elbúcsúztatták Konok Tamás festő- és szobrászművészt

Elbúcsúztatták Konok Tamás festő- és szobrászművészt a Farkasréti temetőben. A művészt életének kilencvenegyedik évében érte a halál. A nemzet művészét, Kossuth-díjas festő- és szobrászművészt, aki számos egyéb elismerés mellett 2014-ben Prima Primissima-díjat is kapott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) saját halottjának tekinti.

Konok Tamás 1930-ban született Budapesten. Gyerekkorában zenésznek készült, 1945 és 1950 között a Zeneművészeti Konzervatóriumban tanult hegedülni, de részben családi indíttatásra (nagyapja, Sándy Gyula a Műegyetem professzora volt) hamar a rajz és a festészet felé fordult. A Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán szerzett diplomát 1953-ban Bernáth Aurél tanítványaként. A zene azonban egész pályáját végigkíséri. Első képei figurális műtermi enteriőrök, modell után készült portrék voltak. Látásmódjának változását alapjaiban meghatározta 1958-as, féléves párizsi ösztöndíja. Akkor még visszatért Franciaországból, de 1959-ben Párizsban telepedett le, és a rendszerváltozásig ott élt. 1953-tól szinte évente állított ki Magyarországon és Európa-szerte. Első önálló kiállítását 1960-ban rendezte a párizsi Galerie Lambert. A Hartford Alapítvány ösztöndíjával 1963-tól egy évig New Yorkban és Kaliforniában dolgozott. 1963 és 1974 között rendszeresen szerepelt a Réalités nouvelles kiállításain, 1970-ben megkapta a francia állampolgárságot, de a magyart is megtartotta.

Pataki Gábor művészettörténész beszédet mond Konok Tamás temetésén a Farkasréti temetőben 2020. december 12-én. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

1971-től szoros, 25 évig tartó kapcsolatba került a zürichi Schlegl Galériával. Feleségével, Hetey Katalin szobrászművésszel együtt állított ki 1981-ben, nagy feltűnést keltve, a budapesti Szépművészeti Múzeumban. 1992-től a Műegyetem címzetes egyetemi tanára volt. Művei számos nagy közgyűjteményben szerepelnek. Többek között a párizsi Bibliotheque nationale de France-ban, a winterthuri Kunstmuseumban, a berni Musée des beaux-arts-ban, a neuchateli Musée d’art et d’histoire-ban, Brüsszelben, az Európai Parlamentben, a párizsi külügyminisztériumban, a hamburgi Städtische Sammlungban, a schiedam-rotterdami Stedelijk Museumban, a budapesti Iparművészeti Múzeumban, a Szépművészeti Múzeumban, valamint a Kortárs Művészeti Múzeum – Ludwig Múzeumban, továbbá számos hazai és külföldi magángyűjteményben. Konok Tamás 2001-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteleti, 2006-tól rendes tagja volt. A művészt a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja címmel tüntették ki 1997-ben. Pályafutásáért 1988-ban Kossuth-díjjal, 2014-ben a Nemzet Művésze címmel tüntették ki és Prima Primissima-díjat is kapott.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.