Engedélyezte a brit gyógyszerfelügyelet az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár vakcináját (Cikkünk frissül!)

A MHRA – a világon elsőként – e hónap elején a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű vakcináját is engedélyezte, és a brit oltási kampány december 8-án ezzel az oltóanyaggal megkezdődött. Nagy-Britanniában az eddig beoltottak száma a hétszázezerhez közelít, de a brit kormány reményei szerint az oltási kampány a könnyebben szállítható és tárolható Oxford/AstraZeneca-vakcina használatának engedélyezésével válhat igazán tömegessé. A Pfizer és a BioNTech oltóanyagát mínusz hetven fokon kell tárolni szállítás közben, bár a kiszállítás után öt napig normál hűtőszekrény-hőmérsékleten, 2-8 fokon is tárolható. Az Oxford/AstraZeneca-vakcina ugyanakkor szállítás közben sem igényel mélyfagyasztást, a gyártástól a felhasználásig normál hűtőszekrény-hőmérsékleten tartható.

A brit kormány a Pfizer/BioNTech-vakcinából eddig negyvenmillió, az Oxford/AstraZeneca-oltóanyagból százmillió adagot kötött le. Matt Hancock brit egészségügyi miniszter a BBC rádió szerdai hírműsorában kijelentette: a két oltóanyagból rendelt mennyiség elégséges a teljes brit lakosság beoltásához, azzal együtt is, hogy a teljes hatékonyság eléréséhez mindenkinek két dózist kell kapnia. A brit kormány ugyanakkor az egyesített oltásügyi bizottság (Joint Committee on Vaccination and Immunisation, JCVI) szerdán ismertetett ajánlására a második dózis lehető leggyorsabb beadásáról arra helyezi át a hangsúlyt, hogy főleg a legveszélyeztetettebb lakossági csoportok tagjai közül minél többen, minél hamarabb megkapják az első adagot, és így gyorsan kialakuljon náluk valamilyen szintű védettség. A brit egészségügyi minisztérium szóvivőjének nyilatkozata szerint továbbra is minden beoltott megkapja a második adagot is, de a jelenlegi háromhetes időkülönbség helyett az első dózis beadását tizenkét héten belül követheti a második, hosszabb távú védettséget nyújtó oltás.

A The Lancet című tekintélyes brit orvosi szakportálon megjelent előzetes független szakértői értékelések biztonságosnak és hatékonynak minősítették az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű oltóanyagát. A beszámoló szerint a huszonnégyezer önkéntes bevonásával Nagy-Britanniában, Brazíliában és Dél-Afrikában elvégzett próbák során a beoltottak közül senkinél nem alakult ki súlyos koronavírus-betegség, senki nem szorult kórházi kezelésre, és nem volt olyan súlyosságú mellékhatás sem, amely megkérdőjelezné a vakcina biztonságosságát. Az Oxfordi Egyetem ismertetése szerint az AstraZenecával közösen kifejlesztett, ChAdOx1 nCoV-19 elnevezésű vakcina a náthát okozó adenovírus legyengített változatát tartalmazza. A hatóanyag alapjául alkalmazott vírust genetikailag úgy módosították, hogy az emberi szervezetben ne tudjon teljesen kifejlődni. Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem oltóanyagának hatékonysága a vizsgálatok alapján két teljes dózis alkalmazásával átlagosan meghaladja a hetven százalékot. A hatékonyság azonban kilencven százalék fölé emelkedett abban a csoportban, amelynek tagjai először egy alacsonyabb, ötven százalékos hatóanyag-tartalmú, majd egy teljes dózisú vakcinát kaptak. A két teljes dózisú, illetve az alacsonyabb és magasabb dózisú oltási kombinációk eltérő hatékonyságára egyelőre nincs magyarázat, ennek okát még vizsgálják, és a brit gyógyszerfelügyelet szerdai döntésével a két teljes dózisú alkalmazásra adott engedélyt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Pavel Golovkin