Pesti Srácok

A budapesti gettó felszabadítására emlékeznek a magyarországi izraelita szervezetek

A budapesti gettó felszabadítására emlékeznek a magyarországi izraelita szervezetek

A budapesti gettó felszabadításának hetvenhatodik évfordulója alkalmából tartanak megemlékezéseket a magyarországi izraelita szervezetek. A járványhelyzet miatt rendhagyó módon kerül sor az eseményekre, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) hétfőn videofelvételt tesz közzé az általa tartandó eseményről, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) pedig három napon át tartó online műsorfolyamot szervez.

A BZSH a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) honlapján azt írta, megemlékezésüket a biztonsági intézkedések szem előtt tartásával, a Dohány utcai zsinagógában rendezik meg. Beszédet mond Mester Tamás, a BZSH elnöke, Frölich Róbert, a zsinagóga főrabbija és Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael Állam magyarországi nagykövete. A megemlékezés a Wesselényi utcában található emléktábla megkoszorúzásával zárul. Videoüzenetben emlékezik a gettó felszabadítására Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Az emléktáblára koszorút helyez el Vlagyimir Szergejev orosz nagykövet – ismertették. Az eseményről készülő videofelvétel hétfőn 10 órától tekinthető meg a BZSH és a Mazsihisz Facebook-oldalain, valamint YouTube-csatornáin.

Az EMIH közleménye szerint vasárnap estétől hetvenhat órás, több, mint három napon át tartó online műsorfolyammal, rendhagyó közvetítéssel emlékezik meg a hetvenhat évvel ezelőtt, 1945. január 18-én történtekről; ebben többek között túlélők elevenítik fel a vészkorszak eseményeit, és gondolatébresztő beszélgetések hangzanak el a holokauszt és a vallás kapcsolatáról. Videoüzenetet küldött a műsorba Jákov Hadasz-Handelszman izraeli nagykövet és Karácsony Gergely főpolgármester. A holokauszt és a vallás kapcsolatáról Erdő Péter bíboros, Fabiny Tamás evangélikus püspök és Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija beszélget – írták. A videofelvételeken közéleti szereplők, művészek beszélnek a zsidósághoz fűződő kapcsolatukról. Mindemellett a kort idéző játékfilmek és dokumentumfilmek is szerepelnek a programban, például a Budapesti tavasz és a Zsidó mesék. Az EMIH a Facebook-profilképeken alkalmazható keretet is készített, amelyet bárki alkalmazhat, aki szeretne részese lenni a megemlékezésnek.

Hetvenhat évvel ezelőtt, 1945. január 18-án szabadult fel a Dohány utca, a mai Kertész utca, Király utca, Csányi utca, Rumbach Sebestyén utca, Madách Imre út, Madách Imre tér és Károly körút által határolt budapesti gettó, ahol több, mint hetvenezer embert zsúfoltak össze a terület 1944. december 10-én történt lezárásakor. A gettó ugyan csak rövid ideig működött, ám az embertelen körülmények, a zsúfoltság, az élelmiszerhiány, valamint a gyakori nyilas razziák sok életet követeltek. A gettó felszabadulása után több ezer temetetlen holttestet találtak a területen.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.