Pesti Srácok

A budapesti gettó felszabadítására emlékeznek a magyarországi izraelita szervezetek

A budapesti gettó felszabadítására emlékeznek a magyarországi izraelita szervezetek

A budapesti gettó felszabadításának hetvenhatodik évfordulója alkalmából tartanak megemlékezéseket a magyarországi izraelita szervezetek. A járványhelyzet miatt rendhagyó módon kerül sor az eseményekre, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) hétfőn videofelvételt tesz közzé az általa tartandó eseményről, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) pedig három napon át tartó online műsorfolyamot szervez.

A BZSH a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) honlapján azt írta, megemlékezésüket a biztonsági intézkedések szem előtt tartásával, a Dohány utcai zsinagógában rendezik meg. Beszédet mond Mester Tamás, a BZSH elnöke, Frölich Róbert, a zsinagóga főrabbija és Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael Állam magyarországi nagykövete. A megemlékezés a Wesselényi utcában található emléktábla megkoszorúzásával zárul. Videoüzenetben emlékezik a gettó felszabadítására Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Az emléktáblára koszorút helyez el Vlagyimir Szergejev orosz nagykövet – ismertették. Az eseményről készülő videofelvétel hétfőn 10 órától tekinthető meg a BZSH és a Mazsihisz Facebook-oldalain, valamint YouTube-csatornáin.

Az EMIH közleménye szerint vasárnap estétől hetvenhat órás, több, mint három napon át tartó online műsorfolyammal, rendhagyó közvetítéssel emlékezik meg a hetvenhat évvel ezelőtt, 1945. január 18-én történtekről; ebben többek között túlélők elevenítik fel a vészkorszak eseményeit, és gondolatébresztő beszélgetések hangzanak el a holokauszt és a vallás kapcsolatáról. Videoüzenetet küldött a műsorba Jákov Hadasz-Handelszman izraeli nagykövet és Karácsony Gergely főpolgármester. A holokauszt és a vallás kapcsolatáról Erdő Péter bíboros, Fabiny Tamás evangélikus püspök és Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija beszélget – írták. A videofelvételeken közéleti szereplők, művészek beszélnek a zsidósághoz fűződő kapcsolatukról. Mindemellett a kort idéző játékfilmek és dokumentumfilmek is szerepelnek a programban, például a Budapesti tavasz és a Zsidó mesék. Az EMIH a Facebook-profilképeken alkalmazható keretet is készített, amelyet bárki alkalmazhat, aki szeretne részese lenni a megemlékezésnek.

Hetvenhat évvel ezelőtt, 1945. január 18-án szabadult fel a Dohány utca, a mai Kertész utca, Király utca, Csányi utca, Rumbach Sebestyén utca, Madách Imre út, Madách Imre tér és Károly körút által határolt budapesti gettó, ahol több, mint hetvenezer embert zsúfoltak össze a terület 1944. december 10-én történt lezárásakor. A gettó ugyan csak rövid ideig működött, ám az embertelen körülmények, a zsúfoltság, az élelmiszerhiány, valamint a gyakori nyilas razziák sok életet követeltek. A gettó felszabadulása után több ezer temetetlen holttestet találtak a területen.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)