Újra tárgyalásokba kezd a Kreml és a Fehér Ház
Öt évre hosszabbítja Washington és Moszkva a Barack Obama idején Oroszországgal megkötött, most februárban lejáró atomalkut. A nemzetközi biztonsági szerződések terén ugyanakkor ez inkább kivételnek mondható: a szakértők nem számítanak az Egyesült Államok visszatérésére a Donald Trump vezetése alatt korábban felbontott egyezményekhez, ahogy Moszkvával és Pekinggel sem várható megbékélés. Az USA tavalyi kilépését követően Oroszország a múlt héten kezdte meg a Nyitott égbolt szerződés felbontását, amely az európai biztonsági rendszer egyik alappillérének tekinthető. Fél év van rá, hogy megmentsék a megállapodást.
Már Joe Biden beiktatásának napján érkezett az orosz külügyminisztérium hivatalos megkeresése: hosszabbítsák meg a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló, februárban lejáró Új START egyezményt. Az elnöki adminisztráció másnap reagált, és felajánlotta a szerződés változatlan formában történő, maximálisan lehetséges periódusra való meghosszabbítását – egészen 2026-ig.
Biden elnök azon döntése, hogy újabb öt évre meghosszabbítja az Új START szerződést, elősegíti a nemzet védelmét
– írta csütörtöki sajtóközleményében John Kirby, a Pentagon sajtótitkára.
Oroszország a szerződésnek való megfelelése jól szolgálta a nemzetbiztonsági érdekeinket, és az amerikaiak sokkal nagyobb biztonságban vannak, ha az Új START sértetlen marad és meghosszabbítjuk. Az Új START gyors kiterjesztésének elmulasztása gyengítené Amerika tájékozottságát Oroszország nagy hatótávolságú nukleáris erőiről
– állt a Pentagon szövegében.
A megállapodást még tíz évvel ezelőtt, 2010-ben hozta tető alá Barack Obama és Dmitrij Medvegyev. Öt évvel később, szintén Obama alatt meghosszabbították. Célja a két ország stratégiai atomfegyvereinek a korlátozása volt. A két egykori hidegháborús ellenfél között ez maradt az utolsó, még érvényben lévő nukleáris korlátozási egyezmény. Donald Trump elnöksége utolsó évében a felek többször ültek le tárgyalni a szerződés meghosszabbításáról, de eredménytelenül. Trump szerette volna Kínát is bevonni a nukleáris megállapodásba, de Peking mereven elzárkózott a részvételtől. Szakértők arra figyelmeztettek, hogy az Új START lejártával semmi sem szabhatott volna határt egy újabb nukleáris fegyverkezési versenynek – írja a Magyar Nemzet. Washington visszatérése a tárgyalóasztalhoz azonban még korántsem jelenti azt, hogy új időszak kezdődhet az orosz–amerikai kapcsolatokban.
Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóintézet (SVKI) igazgatója szerint jelenleg elképzelhetetlen a kétoldalú kapcsolatok olyan újraindítása, mint ami Barack Obama és Dmitrij Medvegyev elnöksége alatt történt.
Számos területen Donald Trump nem egyéni megfontolásból lépett, hanem az amerikai nemzeti érdekeknek megfelelően
– mondta a Magyar Nemzetnek Tálas Péter.
Például, hogy az amerikaiak számára Kína a legfontosabb kihívás, vagy az, hogy számukra a Krím-félsziget annektálása elfogadhatatlan, és hogy az emiatt bevezetett szankcióknak fenn kell maradni
– vélekedik a szakértő. Tálas Péter szerint szintén nem várható változás a Donald Trump által korábban felbontott nemzetközi biztonsági szerződések terén sem; ilyen szempontból az Új START megújítása kivételt jelenthet.
Azok a szerződések, amelyekből más felek is kiléptek már, szinte egészen biztos, hogy a régi formájukban nem fognak visszaállni, azokat már nem lehet visszacsinálni
– mondta Tálas. A változás azoknál az egyezményeknél várható, amelyeket Washington egyoldalúan rúgott fel, és amelyek az elmúlt években Amerika részvétele nélkül is működtek tovább. Az Egyesült Államok az elmúlt másfél évben több nemzetközi egyezményből is kihátrált: 2019 elején függesztették fel a közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződésében (INF) való részvételüket, tavaly májusban pedig a Nyitott égbolt egyezményből léptek ki. Tálas Péter úgy véli, hogy a korábban az európai biztonsági rendszer egyik alappillérének tekintett INF szerződéshez is csak akkor térhet vissza az Egyesült Államok, ha abba Kínát is sikerülne bevonni, amire jelenleg nem sok esély mutatkozik.
Közben úgy tűnik, hogy az európai biztonsági mechanizmusok egy másik fontos eleme sem menthető már meg: Moszkva január közepén jelentette be, hogy az USA tavalyi kilépését követően „értelmetlenné vált” a szerződésben való részvétele, és elindítják a kilépési folyamatot. A Nyitott égbolt szerződés 2002-ben lépett életbe az 1992-ben történt aláírást követően. Az egyezmény lehetővé tette, hogy az aláírók nyíltan gyűjthessenek információkat egymás haderejéről és a másik ország területén zajló eseményekről. A résztvevők megnyitották a légterüket, lehetővé téve a fegyvertelen megfigyelő repülőgépek áthaladását. A Nyitott égbolt hozzájárult az általános bizalom kialakulásához a hidegháborús korszak után. Az Egyesült Államok kilépését követően 33 aláírója maradt – Kanada, Törökország és Oroszország mellett szinte az összes európai állam, többek között Magyarország is. Az orosz kilépési folyamat hat hónapig tart, ami alatt elméletileg elképzelhető egy új egyezség megszületése és a kilépés visszavonása.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Szputnyik/Kreml/EPA/Alekszej Nyikolszkij
