Pesti Srácok

Andrzej Duda: a V4 a közép-európai együttműködés jelentős mozgatórugója

Andrzej Duda: a V4 a közép-európai együttműködés jelentős mozgatórugója

A visegrádi csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) a közép-európai együttműködés fontos mozgatórugója, mely az Európai Unión (EU) és a NATO-n belüli folyamatokat is jelentősen befolyásolja – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök kedden, a V4-es országok elnökeinek lengyelországi találkozóján. Andrzej Duda a balti-tengerparti Hel-félszigeten fekvő Jurata üdülőhelyen, az ottani elnöki rezidencián zajló, kedden kezdődött kétnapos csúcstalálkozó első, a V4 megalapításának 30. évfordulójához kötődő panelbeszélgetésén szólalt fel.

A lengyel elnök szerint a kommunizmus bukása óta eltelt három évtizedet nemcsak nagy gazdasági-politikai siker, hanem ugrásszerű társadalmi-civilizációs fejlődés is jellemezte. Elmondta, hogy a V4-hez tartozó nemzetek közös kulturális és eszmekörhöz tartoznak, közös emlékezetük része többek között a 20. század drámai története és a két totalitárius rendszer gonoszsága. Az 1991-ben alapított visegrádi együttműködés fő célja a NATO- és az EU-csatlakozás volt, amit a tagországok elértek – állapította meg Duda. Aláhúzta, a V4 támogatja az európai egység és szolidaritás eszméjét, és kiáll az egyenlő államok, szabad nemzetek Európája mellett. Az országcsoport vonzó példát jelenthet a Keleti Partnerség, valamint a Nyugat-Balkán országai számára – mondta. Kiemelte a V4 szerepét a szélesebb körű regionális együttműködésben, például a közép- és a kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő, Bukaresti Kilencek nevű formátumban, mely – mint mondta – választ jelent Oroszország agresszív politikájára, amellyel szemben nem maradhatunk passzívak. A lengyel elnök kitért a Három Tenger Kezdeményezés formátumában folytatott együttműködésre is, kiemelve ennek szerepét a regionális infrastrukturális összeköttetések fejlesztésében. Aláhúzta, a tizenkét tagállam közül kilenc már csatlakozott a kezdeményezés beruházási alapjához.

Sikernek nevezte, hogy a közép-európai együttműködési formátumok az EU, valamint az Egyesült Államok támogatását élvezik. Úgy vélte, a szolidaritáson, a közös célokon alapuló együttműködésnek köszönhetően a térség országai jelentős módon befolyásolhatják az európai és a transzatlanti konszenzust. Hangsúlyozta, a térségbeli államoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a koronavírus-járvány után újjáépülő világ a szabad, független, egyenlő nemzetek együttműködésén alapuljon, és tartsa be a kiegyensúlyozott fejlődés elveit. A Covid-19-járvány utáni gazdasági helyreállításról az elnökök a másik keddi panelben egyeztetnek. Ezt megelőzően felavatták Juratában az országcsoport harmincéves fennállását megörökítő emléktáblát. A tagországok közötti koordinációs, informális fórumként működő V4 csoport alapítását az 1991. február 15-i, Visegrádon rendezett találkozóhoz kötik, amikor Magyarország akkori miniszterelnöke, Antall József, Lech Walesa lengyel elnök, valamint az akkori – majd 1993 óta két külön államként létező – Csehszlovákia államfője, Václav Havel közös együttműködési és programnyilatkozatot írt alá.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA-PAP/Leszek Szymanski

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Varga Judit a PS-nek: bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak (Videó)

Exkluzív 2023 november 16.
Európa nyugati fele a progresszív, nyitott határokat hirdető bevándorláspolitikának köszönhetően a 25. órába lépett. Most már a valóság ott üvölt és dörömböl minden választópolgár ajtaján, fogalmazott lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke kiemelte, egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn a nyugati modern antiszemitizmus megjelenése és az illegális bevándorlás között. Hozzátette, néhány évvel ezelőtt nagyon hevesen támadták Magyarországot azért, mert itt állítólag antiszemitizmus van, holott ez a legbiztonságosabb hely zsidó honfitársaink számára ma Európában. Varga Judit úgy fogalmazott a migránsok kötelező elosztása kapcsán, amennyiben Magyarország pert veszítene ebben az ügyeben, akkor kényszerítő bírságot rónának ki hazánkra, mintegy 16 ezer eurót naponta. Persze a 22 ezer eurón felül, amit a be nem fogadott migránsokért kellene fizetni fejenként. A bizottsági elnök az EP-választással kapcsolatban úgy fogalmazott, készül a feladatra, a Fidesz hivatalos EP-listája majd január/február környékén lesz hivatalos. Varga Judit kiemelte, egyre kellemetlenebb az Európai Bizottság számára is, hogy a még mindig a maradéktalanul teljesített magyar igazságügyi reformokat bírálják. Úgy fogalmazott, bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak ezekben az ügyekben. Részletek a videóban.