Pesti Srácok

EMMI: lezárultak az idei tankötelezettségi eljárások

EMMI: lezárultak az idei tankötelezettségi eljárások

Az Oktatási Hivatalhoz 16 480 tankötelezettségi halasztási kérelem érkezett január 15-ig, amelyek legnagyobb részét már el is bírálták, és 96 százalékban helyt adtak a szülők kérelmének - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma kedden az MTI-vel.

A döntéssel az Oktatási Hivatal lehetővé tette további egy évre az érintett gyermekek óvodai nevelésben való részvételét, szakértő kirendelésére csak az eljárások 53 százalékában volt szükség. A minisztérium tájékoztatása szerint a tankötelezettség korábbi megkezdésére 237 kérés érkezett, a hivatal ezek többségének is helyt adott, így ezekben az esetekben a gyermekek a 6. életévük betöltését megelőzően kezdhetik meg iskolai tanulmányaikat.

Az Országgyűlés még 2019-ben hozott döntést arról, hogy 2020. január 1-jétől csak a szülő vagy gyám kérelme alapján, szakmailag indokolt esetben maradhat a 6. életévét már betöltött gyermek az óvodai nevelésben. Ezzel szoros összefüggésben döntés született arról is, hogy a 3. életévüket már betöltött gyermekek legfeljebb egy évre, a Kormányhivatal döntése alapján kaphatnak felmentést az óvodába járás alól. Az intézkedések célja az oktatás eredményességének javítása, ugyanis a különböző nemzetközi felmérések egyértelműen alátámasztják, hogy a 3 éven át óvodai nevelésben részt vevő gyermekek esetében jobb tanulói teljesítmények várhatók, mint azoknál, akik ennél rövidebb ideig jártak óvodába. A tankötelezettség kérelemre kezdeményezett halasztásával kapcsolatos eljárást vizsgálja az Alkotmánybíróság, illetve a közelmúltban megvizsgálta az alapvető jogok biztosa, aki az eljárás több - jelenleg is alkalmazott - garanciális elemét kérte törvényi szinten rögzíteni. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megvizsgálja a konkrét felvetéseket és kész az eljárás garanciális elemeinek megerősítésére - közölték.

Forrás: MTI, kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)