Kérvényezték, hogy a nemzeti kisebbségek védelme legyen alapvető feltétele Ukrajna uniós csatlakozási törekvéseinek
Bocskor Andrea és Gál Kinga, a Fidesz két európai parlamenti képviselője a testület kisebbségekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoport csütörtöki videotanácskozásán arra kérte az európai döntéshozókat, hogy a nemzeti kisebbségek védelme alapvető feltétele kell, hogy legyen Ukrajna európai uniós csatlakozási törekvéseinek. Az ülés célja az volt, hogy az érintettek tájékoztassák az európai döntéshozókat a kárpátaljai magyar közösséget ért atrocitásokról, jogszűkítésről.
Gál Kinga, a munkacsoport társelnöke rámutatott, hogy az ukrajnai kisebbségek, ezen belül a kárpátaljai magyarok jogai egyre súlyosabban csorbulnak hétről hétre.
Azokat, akik kiállnak a közösségükért, megfélemlítik. Láthatóan nincs politikai akarat az unió egyik legalapvetőbb elvének betartására
– húzta alá. Felszólította Josep Borrell kül-és biztonságpolitikai főképviselőt: nyomatékosan hívja fel az ukrán hatóságok figyelmét arra, hogy a kisebbségekkel szembeni jogsértések nem egyeztethetőek össze az uniós alapelvekkel, továbbá hátráltatják Ukrajna csatlakozási törekvéseit. Bocskor Andrea kárpátaljai születésű uniós parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy Ukrajnában a kisebbségekkel való bánásmód tükrözi a demokrácia és állami reformok helyzetét. Pedig fontos lenne – tette hozzá –, hogy az ukrajnai reformfolyamat a társadalom minden tagja számára jobb életkörülményeket hozzon.
Csak úgy lehet előrelépést elérni, ha az európai és a nemzetközi partnerek nem hunynak szemet a magyar kisebbséggel szemben elkövetett jogsértésekkel és fenyegetésekkel kapcsolatban, hanem egyértelműen jelzik, hogy ezek megengedhetetlenek
– jelentette ki. A megbeszélésen részt vett Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője is. Elmondta, hogy 2014 óta egyre szomorúbb és reménytelenebb a magyar kisebbségek helyzete, az országban – több esetben az ukrán hatóságok asszisztálásával – magyarellenes gyűlöletkampány folyik. Arról is beszélt, hogy több magyar szervezet ellen folytatnak bűnvádi eljárást hazaárulás és szeparatizmus vádjával. A vádlottaknak nincs jogukban szabadlábon védekezni. A munkacsoporti ülésen bemutattak egy filmelőzetest, amely a 2019–2021 közötti időszakban a kárpátaljai magyarság ellen elkövetett cselekedeteket, megfélemlítő akciókat, jogszűkítéseket dolgozza fel.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Beliczay László
