Pesti Srácok

Magyarázatot vár a Fidesz arra, hogy Budapest miért nem lett fellobogózva március 15-én

Magyarázatot vár a Fidesz arra, hogy Budapest miért nem lett fellobogózva március 15-én

Magyarázatot vár Karácsony Gergely főpolgármestertől a budapesti Fidesz arra, hogy március 15-én, a nemzeti ünnepen miért nem kerültek ki Budapest köztereire, hídjaira, főútvonalaira a nemzeti színű zászlók.

A budapesti Fidesz szerdán a Facebook-oldalán közölte, hogy az ügyben Láng Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője levelet írt a főpolgármesternek. A politikus – a közösségi oldalon közzétett – levelében az olvasható: március 15-én, Budapesten közlekedve megdöbbenve tapasztalták, hogy az 1990-es rendszerváltás óta először nincsenek föllobogózva a nemzeti ünnepen sem a főútvonalak, sem a közterek, sem a hidak.

– fogalmazott Láng Zsolt, hozzátéve: számos baloldali vezetésű kerületben a városházára sem került ki a magyar nemzeti színű zászló. Láng Zsolt közölte: a főpolgármester jogszabályban előírt kötelezettsége is, hogy március 15-én a magyar nemzeti zászlót kitegye Budapest főbb közútjaira, köztereire és hídjaira.

PestiSracok facebook image

– mutatott rá. Karácsony Gergelytől választ várnak arra is, hogy van-e felelőse és következménye a jogsértésnek, amiben Budapest vezetése a saját jogszabályait nem tartja be, továbbá felmerül a kérdés: ezek után hogyan várja el bárkitől is a jogkövető magatartást.

– zárta levelét Láng Zsolt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mohai Balázs

Ajánljuk még

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Az Öreg május 15.
Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.