Pesti Srácok

Péterfalvi Attila szerint adatvédelmi szempontból nincs gond a védettségi igazolvánnyal

Péterfalvi Attila szerint adatvédelmi szempontból nincs gond a védettségi igazolvánnyal

Nem tartja alkotmányos szempontból aggályosnak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, hogy a védettségi igazolvány bemutatásához kötik számos szolgáltatás igénybevételének lehetőségét – nyilatkozta Péterfalvi Attila az ATV-nek. A HVG által megkérdezett jogász, Karsai Dániel is úgy véli, hogy nem diszkriminatív védettségi igazolványhoz kötni bizonyos jogok gyakorlását.

A koronavírus-fertőzés elleni védettséget az igazolvány bemutatásával kell igazolni, amit a helyiség üzemeltetője vagy a szolgáltatás nyújtója ellenőriz. Aki ezt nem teszi meg, százezer forinttól egymillió forintig terjedő bírsággal sújtható, de egy évre be is zárathatják a helyét.

– hangsúlyozta Péterfalvi Attila, majd hozzátette azt is, hogy amikor valaki bankkártyával fizet, természetesen megjelennek az adatai, de azokat nem kapcsolják össze – és nem rögzítik – a védettségi igazolvány adataival. Péterfalvi emlékeztetett: a hatóság a munkáltatók részéről sem találta aggályosnak a munkavállalók védettségi igazolványának ellenőrzését, mivel az ő feladatuk biztosítani az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelményeit.

PestiSracok facebook image

Korábban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is állást foglalt a kérdésben. Szerintük azzal, hogy az állampolgárokat a vakcinaigazolvány megléte alapján szelektáló szabályokat léptet életbe, a kormány „alaptörvény-ellenes, diszkriminatív szabályozást” vezet be. A HVG-nek nyilatkozó alkotmány- és emberi jogokkal foglalkozó ügyvéd, Karsai Dániel szerint önmagában attól, hogy a koronavírus elleni oltás nem kötelező, még nem diszkriminatív védettségi igazolványhoz kötni bizonyos jogok gyakorlását.

Forrás: ATV; HVG; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)