Pesti Srácok

A magyar állam támogatásával épült óvodákat avattak Kolozs megyében

A magyar állam támogatásával épült óvodákat avattak Kolozs megyében

A magyar állam támogatásával az Erdélyi Református Egyházkerület által felépített óvodákat avattak fel csütörtökön Kolozs megyében. Az a cél, hogy a magyar nyelven és a magyar mesevilágon keresztül átadjuk ezt a kultúrát a gyermekeknek – jelentette ki a tordai óvodaavatón Grezsa István, a magyar kormány óvodafejlesztési programjáért is felelős miniszteri biztos. Hozzátette: az új magyar óvodákban felnövő gyermekek közül akár egy új Bethlen Gábor is kikerülhet.

A miniszteri biztos arra is kitért, hogy a magyarságot 1100 éven át a keresztény út követése tartotta meg, és a református egyháznak a török hódoltság után nemzetmentő szerepe volt. Úgy vélte: a hagyományokhoz való ragaszkodás akkor is korszerű, ha Európa nyugati felében ma a vallástalanságot és a globalizációt tekintik vonzónak. Grezsa István szerint a hagyományokhoz, a keresztény gyökerekhez való ragaszkodás lehet az alapja a Kárpát-medencében együtt élő népek együttműködésének is. A tordai avató után újságíróknak nyilatkozva Grezsa István azt mondta: a magyar kormány óvodafejlesztési programjának elindításakor Magyarország határain kívül negyvennyolcezer gyermek járt magyar óvodába a Kárpát-medencében. Számuk máris ötvennégyezerre emelkedett, és a cél a hatvanezres gyermekszám elérése.

– nyilatkozott Grezsa István. Tordai hálaadó áhítatában Kató Béla, az erdélyi református egyházkerület püspöke arról beszélt, hogy manapság a felnőtt generáció gyakran nem vállalja a felelősséget a döntéseiért, és a szülők egyre kisebb korban kérdezik meg a gyermeket, hogy mit akar. Ahol pedig elengedik a döntést, ott a gyermek csak csokoládét eszik, és gyakran olyan ruhába öltözik, amiben megfázik. A püspök kijelentette: Isten a felnőtteknek adta meg a gyermekekkel kapcsolatos döntés jogát.

PestiSracok facebook image

– jelentette ki a püspök. A tordai óvoda két bölcsődei és két óvodai csoportnak biztosít elhelyezési és oktatási lehetőséget. A 732 négyzetméteres hasznos területű új épület 218 millió forintba került. A Kolozsvár Tóközi református egyházközség felújított óvodája 61 gyermek ellátását biztosítja, és 175 millió forintba került. A Désen felépített 732 négyzetméteres épület két óvodai és egy bölcsődei csoportnak ad otthont, és 172 millió forintba került.

Kató Béla a tordai óvodaavató után az MTI-nek elmondta: mindhárom óvodában elkezdődött már a tanítás, és mindhármat sikerült a romániai állami oktatási hálózatba integrálni, így az intézmények fenntartásának, működtetésének a költségei a román államra hárulnak. A püspök azért tartotta fontosnak a tordai óvodát, mert általa biztosítják a gyermekutánpótlást a városban tizenhárom éve indult Jósika Miklós magyar gimnáziumnak. Hozzátette: Kolozsváron négyéves küzdelem végén sikerült eljutni a tóközi óvoda felavatásához. E küzdelem része volt a tervet ellenző szomszédok meggyőzése is. Megemlítette: Désen az utóbbi évtizedekben meggyengült magyar közösség kap erős támogatást az óvoda által.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kiss Gábor

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)