Pesti Srácok

Civil szervezetek kezdeményeztek eljárást a cseh kormányfő ellen

Civil szervezetek kezdeményeztek eljárást a cseh kormányfő ellen

Az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén Andrej Babiš cseh kormányfő gazdasági és politikai szerepevállalásának összeférhetetlensége ügyében folytattak vitát, ugyanis "civil" szervezetek fordultak az Európai Bizottsághoz, és vizsgálatot kértek a miniszterelnök ellen, azzal vádolva Babišt, hogy az ország vezetőjeként befolyásolja a tulajdonában lévő Agrofert holding működését, és ő a haszonélvezője a cégeihez irányuló állami és uniós támogatásoknak. Babiš tagadja az állításokat, arra hivatkozva, hogy vagyonát 2017 elején az összeférhetetlenségi törvény szerint különleges vagyonkezelői alapba helyezte, és azóta nincs semmiféle befolyása annak tevékenységére.

A vita keretében az Európai Bizottság részéről Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos elmondta: a bizottságot komolyan aggasztják azok az érdekösszefonódások, amelyek a cseh miniszterelnök személyével kapcsolatban kerültek napvilágra. Mint mondta, az uniós költségvetést szigorú szabályok védik; a bizottság alkalmazza minden jogi eszközét annak érdekében, hogy megvédje az adófizetők pénzügyi érdekeit és megelőzze az esetleges visszaéléseket. A biztos kifejtette, hogy a cseh hatóságok a bizottsági és tanácsi ajánlásokat átültették a nemzeti ellenőrző rendszerükbe a jövőbeni érdekösszefonódások elkerülése végett. Hozzátette, hogy a bizottság továbbra is várja a cseh hatóságok vizsgálatának eredményeit az ügyben, miközben a testület is tovább folytatja a vizsgálatot azonban eddig nem derült fény arra, hogy nagy összegek folytak volna el. Közölte azonban, hogy a bizottság felfüggesztette a Regionális és Fejlesztési, illetve a Szociális Alap kifizetéseit Csehország számára. Arra is kitért, hogy a következő uniós többéves pénzügyi kerethez és a helyreállítási tervhez kapcsolódó feltételrendszert minden uniós tagállamnak követnie kell. Az Európai Bizottság kizárja azon szereplőket a finanszírozásból, akikkel kapcsolatban felmerült az érdekösszefonódás gyanúja. Az ezzel kapcsolatos intézkedéseket a költségvetési rendelet szabályaihoz fogja mellékleni a bizottság.

Rónai Sándor, a DK EP-képviselője a vitához való hozzászólásában úgy fogalmazott: Magyarországon Orbán Viktor, Csehországban Babiš, aki a magyar miniszterelnököt másolva építi le a jogállamot és ássa alá Európát. Az EU csak akkor lehet sikeres, ha nemcsak jegyzőkönyvbe foglalja, hanem megelőzi a visszaéléseket, valamint az elkövetőket felelősségre vonja.

Tomáš Zdechovský cseh kereszténydemokrata EP-képviselő, aki 2019-ben részt vett a brüsszeli költségvetés-ellenőrző bizottság csehországi vizsgálódásaiban, leszögezte: ha egy miniszterelnök hasznot húz az uniós támogatásokból, az nem más, mint összeférhetetlenség.

PestiSracok facebook image

Monika Hohlmeier, az Európai Néppárt képviselője, az EP Költségvetési Bizottságának elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy Csehországban oligarchák "szipkázzák el" az uniós forrásokat, ellehetetlenítve az adófizetők érdekeit. A képviselő felszólította mind a bizottságot, mind a tagállamokat tömörítő Tanácsot, hogy "valljon színt "a Babiš-ügyben, mivel mindenki számára nyilvánvalóvá váltak a visszaélések. Megjegyezte, hogy az ügyben nemcsak országon belüli, hanem országok közötti érdekösszefonódások történtek.

Az Európai Bizottság április végén hozta nyilvánosságra a költségvetés-ellenőrzési bizottság végleges jelentését csehországi vizsgálatairól, amelyben megállapította, hogy Babiš politikai és gazdasági szerepvállalása között továbbra is összeférhetetlenség van. A bizottságnak ezenkívül meg kell még vizsgálnia az Európai Néppárt (EPP) beadványát, amelyben az EPP azt követeli, hogy az EU a következő költségvetési időszakban semmiféle támogatást ne szavazzon meg Csehországnak.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Petr David Jošek

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.