Pesti Srácok

Több mint félmilliárd forint értékben újulnak meg templomok Baranyában

Több mint félmilliárd forint értékben újulnak meg templomok Baranyában

A magyar templomfelújítási program keretében ötszáztízmillió forint értékben huszonnyolc településen harmincöt templom újul meg Baranya megyében – jelentette be a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken, Pécsen. Soltész Miklós a program baranyai fejlesztéseit ismertető sajtótájékoztatón elmondta: a harmincöt templom közül tizenhét katolikus, tizennégy református, két evangélikus, egy baptista és egy szerb ortodox.

Az állami forrásokból megvalósuló országos programról közölte: a hitéletet, a keresztény közösségeket szolgálva a következő időszakban csaknem huszonhatmilliárd forintból újulnak meg egyházi ingatlanok a teljes Kárpát-medencében, így 1800 – köztük négyszáz határon túli – templomban valósul meg fejlesztés. Azt mondta, hogy a beruházások a közösségi célok szolgálata mellett segítik a gazdaság újraindítását az egyházi ingatlanokat övező térségekben, hiszen hazai cégek és munkások kaphatnak lehetőséget a programban való részvételre. Az államtitkár kitért arra, hogy az egyházaknak juttatott kormányzati forrásokkal a kabinet meg kívánja erősíteni a felekezeteket, amelyek közösséget építenek és értéket teremtenek a hiten keresztül. Mindez azért is fontos szerinte, mert mind a migráció, mind a liberalizmus diktatórikus jellege – utalt itt a genderelmélet felerősödésére – veszélyeket jelent a magyar társadalomra.

Hargitai János (KDNP), Mohács és térségének országgyűlési képviselője örömtelinek nevezte, hogy a felújítások a magyar gazdaság által kitermelt források segítségével történhetnek meg Kelet-Baranya tucatnyi templomában.

Hoppál Péter (Fidesz), pécsi országgyűlési képviselő azt mondta, hogy a 2002 és 2010 közötti kormányzatok nem fordítottak kellő figyelmet a történelmi egyházak támogatására, az utóbbi tíz évben azonban a kabinet kiemelten kezeli a területet. Hozzátette: az állami támogatásban részesített egyházi beruházások társadalmi támogatása folyamatosan nő Magyarországon, hiszen az egyházi ingatlanok fejlesztése nemcsak a templomokba járókra, de a teljes társadalomra pozitív hatást gyakorol.

PestiSracok facebook image

Nagy Csaba (Fidesz), Szigetvár és térségének országgyűlési képviselője ismertette: Nyugat-Baranyában 147 millió forint értékben újulnak meg egyházi ingatlanok. A program kapcsán kiemelte: Magyarország szerencsés helyzetben van, hogy még egy gazdasági krízis idején is saját, állami forrásokat tud fordítani szakrális értékek megújítására.

Őri László (Fidesz–KDNP), a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a megyébe és Pécsre tízmilliárdos nagyságrendben érkeztek források egyházi ingatlanok felújítására, építésére. Azt mondta, hogy a templomfelújítási program keretében most odaítélt támogatásokkal közösségeket erősítő beruházások jönnek létre.

Forrás: MTI; Fotó: MTVA/Bizományosi/Lehotka László

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.