Pesti Srácok

Több mint félmilliárd forint értékben újulnak meg templomok Baranyában

Több mint félmilliárd forint értékben újulnak meg templomok Baranyában

A magyar templomfelújítási program keretében ötszáztízmillió forint értékben huszonnyolc településen harmincöt templom újul meg Baranya megyében – jelentette be a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken, Pécsen. Soltész Miklós a program baranyai fejlesztéseit ismertető sajtótájékoztatón elmondta: a harmincöt templom közül tizenhét katolikus, tizennégy református, két evangélikus, egy baptista és egy szerb ortodox.

Az állami forrásokból megvalósuló országos programról közölte: a hitéletet, a keresztény közösségeket szolgálva a következő időszakban csaknem huszonhatmilliárd forintból újulnak meg egyházi ingatlanok a teljes Kárpát-medencében, így 1800 – köztük négyszáz határon túli – templomban valósul meg fejlesztés. Azt mondta, hogy a beruházások a közösségi célok szolgálata mellett segítik a gazdaság újraindítását az egyházi ingatlanokat övező térségekben, hiszen hazai cégek és munkások kaphatnak lehetőséget a programban való részvételre. Az államtitkár kitért arra, hogy az egyházaknak juttatott kormányzati forrásokkal a kabinet meg kívánja erősíteni a felekezeteket, amelyek közösséget építenek és értéket teremtenek a hiten keresztül. Mindez azért is fontos szerinte, mert mind a migráció, mind a liberalizmus diktatórikus jellege – utalt itt a genderelmélet felerősödésére – veszélyeket jelent a magyar társadalomra.

Hargitai János (KDNP), Mohács és térségének országgyűlési képviselője örömtelinek nevezte, hogy a felújítások a magyar gazdaság által kitermelt források segítségével történhetnek meg Kelet-Baranya tucatnyi templomában.

Hoppál Péter (Fidesz), pécsi országgyűlési képviselő azt mondta, hogy a 2002 és 2010 közötti kormányzatok nem fordítottak kellő figyelmet a történelmi egyházak támogatására, az utóbbi tíz évben azonban a kabinet kiemelten kezeli a területet. Hozzátette: az állami támogatásban részesített egyházi beruházások társadalmi támogatása folyamatosan nő Magyarországon, hiszen az egyházi ingatlanok fejlesztése nemcsak a templomokba járókra, de a teljes társadalomra pozitív hatást gyakorol.

PestiSracok facebook image

Nagy Csaba (Fidesz), Szigetvár és térségének országgyűlési képviselője ismertette: Nyugat-Baranyában 147 millió forint értékben újulnak meg egyházi ingatlanok. A program kapcsán kiemelte: Magyarország szerencsés helyzetben van, hogy még egy gazdasági krízis idején is saját, állami forrásokat tud fordítani szakrális értékek megújítására.

Őri László (Fidesz–KDNP), a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a megyébe és Pécsre tízmilliárdos nagyságrendben érkeztek források egyházi ingatlanok felújítására, építésére. Azt mondta, hogy a templomfelújítási program keretében most odaítélt támogatásokkal közösségeket erősítő beruházások jönnek létre.

Forrás: MTI; Fotó: MTVA/Bizományosi/Lehotka László

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.