Pesti Srácok

Újabb óvodát adtak át Székelyföldön a magyar állam támogatásával

Újabb óvodát adtak át Székelyföldön a magyar állam támogatásával

A magyar állam támogatásával épült óvodát adtak át hétfőn délben Gyimesközéplokon. Az új óvoda három csoport, azaz hetvenöt magyar gyermek befogadására alkalmas. Eddig ötvenkét óvodás gyerek vette birtokba a magas színvonalú elhelyezési és oktatási lehetőséget. A közel félhektáros telken felépített közel ötszáz négyzetméteres hasznos területű, kétszintes épület kétszázötvenmillió forintba került. A Szent Gellért Óvodát Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek szentelte fel.

Az intézmény fenntartója a helyi önkormányzat lesz. Grezsa István, a Kárpát-medencei magyar óvodafejlesztési programért is felelős miniszteri biztos az avató ünnepségen elmondta: a magyar állam azért költött az elmúlt öt évben összesen hatvanegymilliárd forintot a Magyarország határain kívüli óvodákra, mert szeretné, ha minden magyar vagy vegyes családból származó gyermeknek meglenne rá a lehetősége, hogy európai színvonalú magyar óvodában nevelkedjen, a mesevilágon keresztül ismerje meg a magyar kultúrát, és köteleződjön el iránta. A miniszteri biztos kifejtette: feladat a Kárpát-medencében élő tizenhárom és félmillió magyart egy nemzeti közösségben tartani. Hozzátette: nem az itt élő más népek rovására.

– jelentette ki Grezsa István. A Székelyföld keleti peremvidékén fekvő, ötezer-háromszáz lakosú Gyimesközéplokon a Szent Gellért óvoda immár a második, amelyet a magyar állam támogatásával építettek fel. A patakok völgyeibe felnyúló, nagy kiterjedésű hegyvidéki település lakosainak a 99,3 százaléka vallotta magát magyarnak a tíz évvel ezelőtt tartott, legutóbbi romániai népszámláláson.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Veres Nándor

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)