Pesti Srácok

Van remény: egy felmérés szerint egyre inkább jobbra tolódnak a nyugat-európai társadalmak

Van remény: egy felmérés szerint egyre inkább jobbra tolódnak a nyugat-európai társadalmak

Egy francia felmérés szerint a közvélemény Franciaországban és a nagyobb nyugat-európai országokban is egyre inkább jobbra tolódik. A bal-jobb tengelyen a politikai önpozicionálás az európai választók jobbratolódására világít rá – állapította meg kedden közzétett tanulmányában az Alapítvány a Politikai Innovációért (Fondapol) elnevezésű francia kutatócsoport. Egy évvel a francia elnökválasztás előtt az a kérdés, hogy ezt a jobbratolódást a kormányzati jobboldal vagy pedig a szélsőjobboldal tudja kihasználni – fogalmazta meg következtetését a Fondapol.

A tanulmány szerint az elmúlt öt évben azon franciák aránya, akik a politikai színtéren magukat jobbra helyezik, folyamatosan növekedett, a 2017-es 33 százalékról a jelenlegi 38 százalékra. Ugyanezen időszakban a magukat baloldalinak vallók aránya stabil maradt, öt évvel ezelőtt 25 százalék volt, jelenleg 24 százalék. A migrációt illetően a franciák 63 százaléka ellenez minden nyitottabb politikát, 62 százalékuk pedig egyetért azzal az állítással, hogy az iszlám fenyegetést jelent a köztársaságra. Ezt a félelmet a jobboldali szavazóknak 81, a baloldaliaknak 45 százaléka osztja.

A társadalom jobbratolódásának megállapítása ez esetben azt jelenti, hogy a választók olyan jobboldali kulturális értékeket vallanak, mint például az identitási kérdésben és a gazdasági liberalizmusban megnyilvánuló nacionalizmus, és az indvidualizmusra épülő politikai liberalizmus. A tanulmány szerint a jobbratolódás minden vizsgált nagyobb európai társadalomban megfigyelhető: az olaszok 44 százaléka helyezi magát jobbra és 31 százalékuk balra, a britek 40 százaléka vallja magát jobboldalinak és 25 százalékuk baloldalinak, míg a németek 36 százaléka jobboldali és 26 százaléka baloldali a felmérés szerint.

A Fondapol megbízásából a felméréseket az Opinion Way francia közvélemény-kutatóintézet január 20. és február 10. között 7603 nagykorú megkérdezésével készítette Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Nagy-Britanniában.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Ajánljuk még

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Exkluzív 2023 január 7.
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.