Pesti Srácok

Gulyás Gergely: az ország felelősséget érez a határokon túl élő magyarokért

Gulyás Gergely: az ország felelősséget érez a határokon túl élő magyarokért

Az elmúlt százegy év Magyarország számára történelme legnehezebb korszaka volt, ebben a százegy évben szembesülnie kellett azzal, hogy az ország területének kétharmadát, a magyar lakosság egyharmadát vesztette el – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken, a trianoni békediktátum által kettészakított Sátoraljaújhelyen a Nemzeti összetartozás napján.

Gulyás Gergely a Rákóczi Szövetség megújult Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpontja átadásán és a mellette épülő sportkomplexum alapkőletételén arról szólt, hogy ez a veszteség kevés nemzet számára lett volna túlélhető.

– mondta Gulyás Gergely. A miniszter kitért arra, hogy mindig emlékeznünk kell arra, hogy csak szabad emberek tudnak tartós szövetséget kötni egymással, olyan emberek, akik tudják, kik ők, van önbecsülésük, ezért másoknak is megadják a tiszteletet, akik tudják, mivel tartoznak önmaguknak és egymásnak, ki tudnak állni egymásért és önmagukért. Mint mondta: a magyar nép joggal tekint saját magára szabadságharcosok nemzeteként, az ország mindig eltemette az őt leigázni akaró birodalmakat, ezért tudott megmaradni, ezért tudtak a magyarok mindig túlélni, újjáépíteni az országot. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy az elszakított országrészeket a kettős elnyomás is súlyosbította, a kommunista diktatúra elnyomása és a kisebbségbe kerülés. A harminc évvel ezelőtti rendszerváltás az új kezdett esélyét hordozta magával, a magyar állam részéről világos cél volt az, hogy az ország felelősséget érez a határokon túl élő magyarokért, ugyanakkor az elmúlt harminc évben is voltak nehezebb időszakok, méltatlan pillanatok is – tette hozzá, utalva a 2004. december 5-ei népszavazásra a kettős állampolgárságról. Ugyanakkor egymillió állampolgár bízhat Magyarország védelmében és számíthat szolidaritására. Választójogot kaptak mindazok, akik a magyar államhoz tartoznak, az elmúlt évtized lehetővé tette, hogy amikor az ország fejlesztésén gondolkodunk, akkor a határokon túl is gondolkodjunk – fogalmazott, hozzátéve: azon van az ország, hogy a határokon túl élő magyarságnak is legyen jövője, ne csak Magyarországon érje meg magyarnak lenni. Bízunk abban, hogy az a politika, amely az elmúlt évtizedet jellemzi, hosszú ideig megmarad – mondta Gulyás Gergely.

PestiSracok facebook image

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke közölte, hogy az átadott intézmény a magyar kormány anyagi támogatásával újult meg. A létesítmény ötszáz diákot fogathat egy turnusban – közölte. A megemlékezés résztvevői felavatták és megkoszorúzták Halzl József, a Rákóczi Szövetség örökös, tiszteletbeli elnöke emléktábláját.

Forrás: MTI; kiemelt kép: MTI/Soós Lajos

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.