Pesti Srácok

Gulyás Gergely: az ország felelősséget érez a határokon túl élő magyarokért

Gulyás Gergely: az ország felelősséget érez a határokon túl élő magyarokért

Az elmúlt százegy év Magyarország számára történelme legnehezebb korszaka volt, ebben a százegy évben szembesülnie kellett azzal, hogy az ország területének kétharmadát, a magyar lakosság egyharmadát vesztette el – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken, a trianoni békediktátum által kettészakított Sátoraljaújhelyen a Nemzeti összetartozás napján.

Gulyás Gergely a Rákóczi Szövetség megújult Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpontja átadásán és a mellette épülő sportkomplexum alapkőletételén arról szólt, hogy ez a veszteség kevés nemzet számára lett volna túlélhető.

– mondta Gulyás Gergely. A miniszter kitért arra, hogy mindig emlékeznünk kell arra, hogy csak szabad emberek tudnak tartós szövetséget kötni egymással, olyan emberek, akik tudják, kik ők, van önbecsülésük, ezért másoknak is megadják a tiszteletet, akik tudják, mivel tartoznak önmaguknak és egymásnak, ki tudnak állni egymásért és önmagukért. Mint mondta: a magyar nép joggal tekint saját magára szabadságharcosok nemzeteként, az ország mindig eltemette az őt leigázni akaró birodalmakat, ezért tudott megmaradni, ezért tudtak a magyarok mindig túlélni, újjáépíteni az országot. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy az elszakított országrészeket a kettős elnyomás is súlyosbította, a kommunista diktatúra elnyomása és a kisebbségbe kerülés. A harminc évvel ezelőtti rendszerváltás az új kezdett esélyét hordozta magával, a magyar állam részéről világos cél volt az, hogy az ország felelősséget érez a határokon túl élő magyarokért, ugyanakkor az elmúlt harminc évben is voltak nehezebb időszakok, méltatlan pillanatok is – tette hozzá, utalva a 2004. december 5-ei népszavazásra a kettős állampolgárságról. Ugyanakkor egymillió állampolgár bízhat Magyarország védelmében és számíthat szolidaritására. Választójogot kaptak mindazok, akik a magyar államhoz tartoznak, az elmúlt évtized lehetővé tette, hogy amikor az ország fejlesztésén gondolkodunk, akkor a határokon túl is gondolkodjunk – fogalmazott, hozzátéve: azon van az ország, hogy a határokon túl élő magyarságnak is legyen jövője, ne csak Magyarországon érje meg magyarnak lenni. Bízunk abban, hogy az a politika, amely az elmúlt évtizedet jellemzi, hosszú ideig megmarad – mondta Gulyás Gergely.

PestiSracok facebook image

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke közölte, hogy az átadott intézmény a magyar kormány anyagi támogatásával újult meg. A létesítmény ötszáz diákot fogathat egy turnusban – közölte. A megemlékezés résztvevői felavatták és megkoszorúzták Halzl József, a Rákóczi Szövetség örökös, tiszteletbeli elnöke emléktábláját.

Forrás: MTI; kiemelt kép: MTI/Soós Lajos

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.