nemzet
Alig ismerik a magyarság egyik legfontosabb ünnepét, pedig fél Budapestet lezárják miatta – The Fair Right (videó)
Magyarország hosszú és gazdag történelme okán számos jelentős eseményről emlékezik meg a magyar nép. Az államalapítás, az 1848-as forradalom és szabadságharc, valamint az 1956-os forradalom mind olyan mérföldkövek, amelyek mély nyomot hagytak az ország történelmében és a nemzeti identitásban. Az államalapítás évfordulója alkalmából az ország számos rendezvényt szervez, amelyek célja a történelmi tudatosság és nemzeti büszkeség erősítése. Az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseinek bátorsága és az 1956-os forradalom mind-mind olyan események, amelyek nemcsak a magyar történelemben, hanem az egész világ számára példát mutatnak a szabadság és a függetlenség iránti vágyban. Van azonban egy ünnep, amiről csak kevesen tudnak, pedig fél Budapestet lezárják miatta.
Mi vagyunk a magyarok, nem ők
Az általuk alkalmazott harcmodor lényege, hogy ők akarják megmondani, hogy mi a magyarság, mit jelent magyarnak lenni. Egyfajta minimalista magyarságot fogalmaznak meg, amely semmiben sem különbözik egy belpesti Starbucks-lakó életérzésétől, aki a világ bármelyik másik Starbucksában boldogtalan. Pont annyira magyarok ők, mint amennyire egy Apple-értékesítő egy plázában, vagy pontosan annyira keresztények, mint amennyire Márki-Zay Péter az.
Ha mindenről (is) Orbán tehet, akkor bizony a magyar foci szárnyalásáról (is)
Hosszú évek óta szidja Orbán Viktort a magyarországi ellenzék a foci miatt. Egyszemélyi felelőssé tették mindazért, ami a magyar fociban történik. Minden „azorbán” miatt van – huhogták. Lázítottak, hazudoztak, hergeltek szakmányban. Most, mikor a befektetett energia, pénz, idő, jószándék és szakértelem kezdi meghozni első gyümölcseit, mikor fiaink világbajnok focistákból csinálnak bohócot a pályán, s örömkönnyeket csalnak a szemünkbe játékukkal – az ellenzék bekúszott a szőnyeg alá, s onnan üvöltözik kifelé: „Orbánnak semmi köze a focisikerekhez meg a remek helytálláshoz!”
Gulyás Gergely: az ország felelősséget érez a határokon túl élő magyarokért
Az elmúlt százegy év Magyarország számára történelme legnehezebb korszaka volt, ebben a százegy évben szembesülnie kellett azzal, hogy az ország területének kétharmadát, a magyar lakosság egyharmadát vesztette el – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken, a trianoni békediktátum által kettészakított Sátoraljaújhelyen a Nemzeti összetartozás napján.
Soha nem mondunk le a hazánkról!
Nincs olyan földi hatalom, mely arra kényszeríthetne minket, magyarokat, hogy örökre lemondjunk a hazánkról. Hogy végleg elveszettnek tekintsük azt a földet, ahol magyarok most is magyarul éneklik a Himnuszt. Aki ezt képzeli, ki kell ábrándítsam: mindig lesz itt, a Kárpát-medencében elegendő magyar, aki nem felejt, s alkalmas időben (tíz, ötven, száz év múlva), mikor kedvező lesz a csillagok állása, helyrebillenti a történelem kerekét.
Hogy merészeli bárki kétségbe vonni a baloldal honszeretetét?
Felháborító! Gyalázat! Még hogy a baloldali politikusok nem jó magyarok? Netán hazaárulók, nemzetvesztők? Ki merészel ilyet állítani? És miért? Hisz benne van az útlevelükben is: „magyar állampolgár”. Akkor milyen alapon kérdőjelezik meg az ő forrón izzó honszeretetüket? Vegyük tudomásul, hogy az a kazalnyi példa, amely a baloldal haza- és nemzetárulását bizonyítja az elmúlt évtizedekből, csupán a Fidesz ármánykodása!
Varga Judit: az erős nemzetek erős Európájában hiszünk
Az igazságügyi miniszter pénteken az Országházban hangsúlyozta, hogy erős, családokra és szuverén nemzetekre épülő, sokszínű Európára van szükség, erre az alapra épülhet Európa jövője is. Egy keresztény értékekre épülő civilizációban csak a nemzetek képesek arra az együttműködésre, amely mindenki javát szolgálja, ezért sosem szabad megfeledkezni Európa szellemi gyökereiről- hívta fel rá a figyelmet Varga Judit a Magyarország és a közép-európai térség az Európai Unióban, az Európai Unió a világban címmel, főiskolai és egyetemi hallgatóknak meghirdetett pályázat ünnepélyes díjkiosztóján elmondott beszédében.
Orbán Balázs: A magyar államot a kereszténységre és a nemzetre kell építeni
A magyar állam csak akkor lehet sikeres, ha a kereszténységre és a nemzetre épül – mondta Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára A magyar állam karaktere című könyv bemutatóján, kedden, Budapesten.
Kövér László: "30 évvel ezelőtt nem fogalmaztuk meg az alapértékeket és a közös erkölcsi alapot"
Kövér László szerint egyre inkább individualizált társadalommá kezdünk válni, és ennek oka az is, hogy a harminc évvel ezelőtti rendszerváltáskor nem születtek meg azok az alapértékek, amelyekben mindenki egyetértett volna. Megosztott közösség vagyunk, és belföldön, külföldön is egyaránt sokan dolgoznak azért, hogy olyan társadalom legyünk, amelyben senki nem tartozik felelősséggel semmiért, pláne nem egymásért, a közösségért. Ugyanakkor a mentalitásuk harminc év múltán is megmaradt, a pártja megalakulásakor meglévő bátorságukat nem vesztették el; ha konfliktus előtt állnak, ugyanúgy viselkednek, mint akkor – erről beszélt az Országgyűlés elnöke, a Fidesz alapítója hétfő este az M5 csatorna Ez itt a kérdés című műsorában.Ajánljuk még