nemzet
Gulyás Gergely: az ország felelősséget érez a határokon túl élő magyarokért
Az elmúlt százegy év Magyarország számára történelme legnehezebb korszaka volt, ebben a százegy évben szembesülnie kellett azzal, hogy az ország területének kétharmadát, a magyar lakosság egyharmadát vesztette el – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken, a trianoni békediktátum által kettészakított Sátoraljaújhelyen a Nemzeti összetartozás napján.
Soha nem mondunk le a hazánkról!
Nincs olyan földi hatalom, mely arra kényszeríthetne minket, magyarokat, hogy örökre lemondjunk a hazánkról. Hogy végleg elveszettnek tekintsük azt a földet, ahol magyarok most is magyarul éneklik a Himnuszt. Aki ezt képzeli, ki kell ábrándítsam: mindig lesz itt, a Kárpát-medencében elegendő magyar, aki nem felejt, s alkalmas időben (tíz, ötven, száz év múlva), mikor kedvező lesz a csillagok állása, helyrebillenti a történelem kerekét.
Hogy merészeli bárki kétségbe vonni a baloldal honszeretetét?
Felháborító! Gyalázat! Még hogy a baloldali politikusok nem jó magyarok? Netán hazaárulók, nemzetvesztők? Ki merészel ilyet állítani? És miért? Hisz benne van az útlevelükben is: „magyar állampolgár”. Akkor milyen alapon kérdőjelezik meg az ő forrón izzó honszeretetüket? Vegyük tudomásul, hogy az a kazalnyi példa, amely a baloldal haza- és nemzetárulását bizonyítja az elmúlt évtizedekből, csupán a Fidesz ármánykodása!
Varga Judit: az erős nemzetek erős Európájában hiszünk
Az igazságügyi miniszter pénteken az Országházban hangsúlyozta, hogy erős, családokra és szuverén nemzetekre épülő, sokszínű Európára van szükség, erre az alapra épülhet Európa jövője is. Egy keresztény értékekre épülő civilizációban csak a nemzetek képesek arra az együttműködésre, amely mindenki javát szolgálja, ezért sosem szabad megfeledkezni Európa szellemi gyökereiről- hívta fel rá a figyelmet Varga Judit a Magyarország és a közép-európai térség az Európai Unióban, az Európai Unió a világban címmel, főiskolai és egyetemi hallgatóknak meghirdetett pályázat ünnepélyes díjkiosztóján elmondott beszédében.
Orbán Balázs: A magyar államot a kereszténységre és a nemzetre kell építeni
A magyar állam csak akkor lehet sikeres, ha a kereszténységre és a nemzetre épül – mondta Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára A magyar állam karaktere című könyv bemutatóján, kedden, Budapesten.
Kövér László: "30 évvel ezelőtt nem fogalmaztuk meg az alapértékeket és a közös erkölcsi alapot"
Kövér László szerint egyre inkább individualizált társadalommá kezdünk válni, és ennek oka az is, hogy a harminc évvel ezelőtti rendszerváltáskor nem születtek meg azok az alapértékek, amelyekben mindenki egyetértett volna. Megosztott közösség vagyunk, és belföldön, külföldön is egyaránt sokan dolgoznak azért, hogy olyan társadalom legyünk, amelyben senki nem tartozik felelősséggel semmiért, pláne nem egymásért, a közösségért. Ugyanakkor a mentalitásuk harminc év múltán is megmaradt, a pártja megalakulásakor meglévő bátorságukat nem vesztették el; ha konfliktus előtt állnak, ugyanúgy viselkednek, mint akkor – erről beszélt az Országgyűlés elnöke, a Fidesz alapítója hétfő este az M5 csatorna Ez itt a kérdés című műsorában.
Identitáskonferencia: nem most fogja lenyúlni a baloldal a nemzetpolitikát
Amilyen jól áll a balliberális oldal az internetes véleményformálással és permanens kampánnyal, akkora gondban van, ha Trianonról és a magyar nemzetkoncepcióról van szó. A Political Capital egy minikonferenciát szentelt a kérdésnek, hátha kisül belőle valami használható, de csak az bizonyosodott be újra, hogy a magyar nemzettudat finoman szólva sem hazai pálya a nemzetközi baloldal magyarországi kirendeltségének. A mentegetőzésen és a semmit sem jelentő közhelyeken kívül tényleg nincs egyebük a témában. Még jól hangzó okosságokat se nagyon képesek mondani, ha pedig a baloldal teendőit kéne kitalálni, akkor küzdenek, mint malac a jégen.
A felejtés bére
Az ország kétharmada: egy nap híján 99 évvel ezelőtt éppen ekkora arányú magyar föld sorsáról készültek döntést hozni idegen országból érkezett idegen szívek és idegen kezek. 99 éve Magyarországot modern kori Prométheusszá átkozták, akinek a szívét a sas minden nap tépi. 9 éve viszont egy másik kétharmadnak beiktatása után első dolga volt ezt - amennyire az intézményi keretek között lehetséges - jóvá tenni.
Andrzej Duda szerint a lengyelek hagyományosan szabad emberek
A lengyelek hagyományosan szabad emberek, akiknek saját értékrendjük van, amelyben mindig is támogatta őket a katolikus egyház – mondta a lengyel államfő országa függetlensége visszaszerzésének 100. évfordulója alkalmából nyilatkozva a Kossuth Rádiónak.Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
