Pesti Srácok

Soha nem mondunk le a hazánkról!

Soha nem mondunk le a hazánkról!

Nincs olyan földi hatalom, mely arra kényszeríthetne minket, magyarokat, hogy örökre lemondjunk a hazánkról. Hogy végleg elveszettnek tekintsük azt a földet, ahol magyarok most is magyarul éneklik a Himnuszt. Aki ezt képzeli, ki kell ábrándítsam: mindig lesz itt, a Kárpát-medencében elegendő magyar, aki nem felejt, s alkalmas időben (tíz, ötven, száz év múlva), mikor kedvező lesz a csillagok állása, helyrebillenti a történelem kerekét.

Miért is mondanánk le arról, ami a miénk?

Ha maholnap egy csapat fölfegyverzett terrorista beront a tisztelt olvasó házába, kikergeti onnan, s túszul ejti a gyermekeit, anyját, apját – tudomásul venné? Beletörődne? Magáévá tenné akárcsak egyetlen pillanatig is a terroristák hivatkozását, miszerint a maga lakása és családja voltaképpen az övéké, mindig is az övéké volt? Aligha. Időlegesen tán elfogadná, hogy nincs fegyvere, amivel szembeszálljon a túlerő ellen, s a rendőröket sem hívhatja, mert azok a terroristákkal vannak. Ám soha, de soha nem mondana le véglegesen arról, hogy valamikor, majd egyszer kiszabadítsa a családját, visszavegye a saját házát. Még akkor sem, ha a homlokához fegyvert szorítva aláírattak önnel egy lemondó nyilatkozatot.

A polgári jogban a jóerkölcsbe ütköző szerződés semmis, és határidő nélkül benyújtható bírósági kereset a semmisség kikényszerítésére. A nemzetközi jogban ez nincs így, mivel a nemzetközi jog az erősebb kutya kufircol-elv mentén működik. A nemzetközi jog arról szól, hogy ha Németország megtámad egy országot, akkor kitör a világháború – ám ha az Egyesült Államok vagy a Szovjetunió megtámad tíz országot, akkor nem történik semmi. (Legfeljebb „demokrácia-exportálás”, vagy „fölszabadítás”.) Az erős győz, és megírja áldozata történelemtankönyveit. A vesztes meg kushad a sarokban.

PestiSracok facebook image

  • Ám a kushadás nem jelenthet soha végleges beletörődést. Soha nem fogadható el örökös állapotnak egy ránk kényszerített gazság, egy embertelen rémtett. Egy ország területének egyharmadára zsugorítására nem is jó szó a „rémtett” – túl enyhe kifejezés. Megfelelő szó tán nincs is az ilyesmire.

Trianon-emlékmű Hatvanban (Forrás: emnt.org)

Persze, a pillanatnyi erőviszonyokat tudomásul kell venni. Sok lúd disznőt győz. Két lábbal a földön állva, pragmatikusan kell Magyarország ügyeit intézni – ez a mindenkori magyar kormány dolga, kötelessége. Reálpolitikának nevezik az ilyesmit. Így is kell lennie. De nekünk, akik sem politikusok nem vagyunk, sem a mindenkori kormány nem vagyunk, a szívünkben őriznünk kell az igazságot, a lángot. Mi nem fogadhatjuk el soha, ami elfogadhatatlan. Aki így tesz: megtört, legyőzött ember.

Országunk csodálatos, s megszámolni is nehéz, hány nép akarta elfoglalni a történelem folyamán. Szép hely ez, csak kissé huzatos. Éppen a „nagyvadak” vonulási útjába esik. E nagyvadak egy része ránk kényszerítette Trianont. (Ugyanazok, akik világszerte, Afrikától Ázsiáig előszeretettel rajzolgatták mások határait.) Ám az idők változnak. Nagyvadak születnek s múlnak ki. Nem kizárt, mi ott állunk majd, mikor például a francia nagyvadat leeresztik a föld alá. Semmi sem állandó. Nincsenek kőbe vésett határok. Ami egyúttal azt is jelenti: akár rosszabb határaink is lehetnek ha megint egy Károlyi Mihály-szerű nemzetvesztő kerül hatalomra...

Ami igazság volt 1920-ban, igazság ma is. S ami alávaló becstelenség volt, alávaló becstelenség marad örökre. Azért sem mondhatunk le hazánk egyetlen, magyarok lakta rögéről sem, mert nincs rá fölhatalmazásunk. Előttünk magyar géniuszok ezrei éltek, alkottak és építették a Kárpát-hazát. Ugyan, mit szólnának, ha látnák, mivé lett az ország, amelyért vérüket, verejtéküket hullatták? Mit szólnának, ha önfeladó, legyőzött, megtört magyarokat látnának? Legyünk hát hűek hozzájuk! Legyen hitünk, elszántságunk! Gyarapodjunk!

A Kárpát-medence minden egyes talpalatnyi földje, ahol magyar emberek élnek s a Himnuszt éneklik: a miénk. És amíg ott magyarul beszélnek, a miénk is marad. Átnevezhetik, föllobogózhatják rusnya sárgával, parádézhatnak akár hetente is hősi halottaink sírjain: attól még magyar marad. Százegy esztendő nem a világ. Újra el fog jönni a mi időnk, készüljünk!

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Nincs kezelhetetlen gyerek, csak meg kell tanulnunk nevelni – PS-interjú Beszédes Henrietta gyermeknevelés-specialistával

Exkluzív 2021 december 29.
Nem vagy rossz anya, és nincs olyan, hogy kezelhetetlen gyerek – vallja Beszédes Henrietta gyermeknevelési specialista. A kétgyermekes fiatal édesanya egészen új szemléletmóddal dönti le a sztereotípiákat és győz meg arról, hogy minden sokkal egyszerűbb a megoldás gyermeknevelési nehézségeinkre, mint eddig hittük. A legfőbb probléma, hogy senki sem mondja meg, tanítja meg, hogyan kell gyermeket nevelni, mi egyáltalán az, hogy nevelés – azt hisszük, ennek ösztönből kell jönnie. Találunk ugyan garmadával könyveket nevesebbnél nevesebb gyermekpszichológusok, szakemberek tollából, csak éppen a gyakorlatban valahogy nem úgy működnek a dolgok. Jön a patthelyzet, a mindennapos harcok és az önvád: nekem ez nem megy, rossz anya vagyok. Az sem túl nagy segítség, hogy oly könnyen ragasztanak bélyegeket a gyermekekre, mondják ki speciális nevelési igényűnek, nehezen kezelhetőnek, mert egyszerűen nem illik bele az átlagosba, a megszokottba, mert valamiért más. A megélt és ránk zúdított problémák özönében aztán a legfontosabbra figyelünk egyre kevésbé: hogy ki is az a gyermek, akit nevelünk, mit gondol, mit akar és miért, mi az, amitől egyedi, amitől különleges. Beszédes Henrietta szerint éppen ez lenne a lényeg és a kulcs az egyszerű neveléshez: látni, érteni és kibontakozni hagyni azt a másik emberi lényt, aki ránk bízta az életét, de attól az még az övé. Heni televíziós riporterből lett gyermeknevelési specialista. Édesanyaként és kommunikációs szakemberként jött rá, hogy a nevelés legfőbb eszköze pontosan az, amit a munkájában nap mint alkalmaz: a kommunikáció, a megértés és együttműködés.