Kövér László: "30 évvel ezelőtt nem fogalmaztuk meg az alapértékeket és a közös erkölcsi alapot"
Kövér László szerint egyre inkább individualizált társadalommá kezdünk válni, és ennek oka az is, hogy a harminc évvel ezelőtti rendszerváltáskor nem születtek meg azok az alapértékek, amelyekben mindenki egyetértett volna. Megosztott közösség vagyunk, és belföldön, külföldön is egyaránt sokan dolgoznak azért, hogy olyan társadalom legyünk, amelyben senki nem tartozik felelősséggel semmiért, pláne nem egymásért, a közösségért. Ugyanakkor a mentalitásuk harminc év múltán is megmaradt, a pártja megalakulásakor meglévő bátorságukat nem vesztették el; ha konfliktus előtt állnak, ugyanúgy viselkednek, mint akkor – erről beszélt az Országgyűlés elnöke, a Fidesz alapítója hétfő este az M5 csatorna Ez itt a kérdés című műsorában.
Kövér László azt mondta: "közösségként nem vagyunk képesek magunkat megfogalmazni, mint nemzet", egy megosztott közösség vagyunk, vagy egyre inkább – és ezen sokan dolgoznak kül- és belföldön egyaránt – egy individualizált társadalommá kezdünk válni, amelyben senki nem tartozik felelősséggel semmiért, önmagáért sem, nemhogy másokért, vagy a közösségért.
Abban, hogy ez így van, vagy legalábbis ennek a veszélye kézzelfoghatóan fennáll, benne van az, hogy harminc évvel ezelőtt nem fogalmaztuk meg azokat az alapértékeket, azt a közös elvi erkölcsi alapot, amiben mindannyian egyetértettünk volna
– mutatott rá. A kérdés kapcsán, hogy mi maradt itt a Kádár-rendszerből, Kövér László arról beszélt: saját demokratikus államunkhoz való viszonyunk "nem sokban különbözik attól", mint ahogyan viszonyultunk a Kádár-rendszer utolsó másfél-két évtizedében az akkori elnyomó diktatúrához.
Tehát gátlás nélkül kihasználjuk a kiskapukat, kijátsszuk a szabályokat, ha lehetséges. Nem érezzük úgy, hogy ez az állam, ez a rendszer ez a miénk, hiszen szabadon választhatunk négy évenként, tehát mi határozzuk meg, hogy kit választunk a "saját fejünk fölé"
– mondta. Kövér László úgy fogalmazott, hogy "a reflexekben, a gondolkodásmódban lévő rendszert (...) sajnos továbbvittük, és ennek (...) mind a mai napig nyögi a súlyát a magyar társadalom".
A műsorban a kormánypárti politikust kérdezték a Fiatal Demokraták Szövetségének megalakulásáról. Elmondta: nem akartak se többet, se kevesebbet, mint hogy létrejöjjön a Kommunista Ifjúsági Szövetség mellett egy alternatíva. Arra akarták a figyelmet felhívni, hogy a magyar jogrendszer megengedi párt létrehozását. Kövér László kiemelte: leszűrték a lengyel eseményekből és a történelmi előzményekből, 1956-ból és 1968-ból, hogy "mindig addig kell elmenni, míg falba nem ütközünk".
A "történelmi időkapuk", amelyek nyíltak 1945 után egyszer-kétszer, egy idő után bezárulnak, és "ha nem megyünk el addig, amíg lehetett volna, akkor utána szemrehányást kell magunknak tenni, hogy miért nem használtuk ki a lehetőségeket"
– tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy mennyire maradt meg ez a mentalitás 2019-re, hogy jogszerűen kell cselekedni, de el kell menni a végsőkig, úgy válaszolt: "erről nem nagyon tudtunk leszokni".
Arra mindenképpen büszke vagyok, hogy a bátorságunkat – sem intellektuális, gondolati értelemben, sem a cselekvés tekintetében – nem vesztettük el. Ma is ugyanúgy gondolkodunk, ugyanúgy cselekszünk, hogyha konfliktus előtt állunk
– fogalmazott Kövér László, hozzátéve: "egy kicsit persze megfontoltabban és rafináltabban (...), de egyáltalán nem megijedve azoktól a konfliktusoktól, amelyeket mások nem szívesen vállalnak".
Kövér Lászlót kérdezték arról is, mit gondol ma arról, hogy Pozsgay Imre jobb köztársasági elnök lett volna-e, mint Göncz Árpád.
Innen visszanézve azt mondanám, hogy Pozsgay Imre nem lett volna rosszabb köztársasági elnök, mint Göncz Árpád
– mondta, majd hozzátette: például a nemzeti érdekek védelme szempontjából egészen biztosan jobb lett volna, hogyha ő lett volna a köztársasági elnök és nem Göncz Árpád.
Forrás: MTI; Vezető kép: Horváth Péter Gyula
