Egyre többen tanulnak a felsőoktatásban és doktori képzésekben

Elkészítette a 2020/21-es tanévről szóló oktatási jelentéseit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A napokban publikált beszámolók szerint Magyarországon 1,8 millió gyermek és fiatal vesz részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben. Az előző tanévhez képest az óvodás gyermekek (323 ezer fő) és a középfokú intézmények tanulóinak (469 ezer fő) száma csökkent, az általános iskolásoké (729 ezer fő) és a felsőoktatási hallgatóké (287 ezer fő) nőtt. A hivatal emlékeztet arra, hogy a tanév jelenléti munkarendben indult, de a Covid–19-járvány miatt tavaly novembertől a középiskolák, majd 2021 márciusától az általános iskolák is digitális oktatásra tértek át, de a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldását követően a felsőoktatás kivételével végül hagyományos formában zárhatták a tanévet az intézmények. Az óvodai nevelés kapcsán kiemelték, hogy jelenleg több mint négy és fél ezer telephelyen működik óvoda országszerte, számuk az elmúlt tíz évben öt százalékkal nőtt. Az óvodás gyermekek létszámának 2016 óta tartó növekvő tendenciája 2020-ban megállt, jelenleg az előző évinél 7,8 ezerrel kevesebb a gyermek az intézményekben, ami részben az érintett korosztály mérséklődő létszámnövekedésének, részben a hatévesek növekvő arányú általános iskolai beiratkozásának köszönhető. Országos szinten a férőhelyek kihasználtsága egyre csökken: míg a 2010/2011-es nevelési évben több mint 91 gyermek jutott száz óvodai férőhelyre, addig az idén 84, így az egy pedagógusra jutó átlagos gyermeklétszám 11,1 főről 10,4 főre javult. Hasonló változás figyelhető meg az általános iskolákban is, ahol a pedagógusállomány tíz év alatt közel 1,6 ezerrel bővült, míg a tanulólétszám ez idő alatt 31 ezerrel csökkent. Így egy pedagógusra 10,3 helyett csak 9,7 gyerek jut. Az adatok egyébként nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket, az OECD-átlag ugyanis pedagógusonként 15 gyerek. Az Emmitől úgy tudjuk, többek közt Ausztriában, Csehországban, Olaszországban, Szlovéniában vagy épp Írországban is jóval több tanuló jut egy tanárra, mint hazánkban.

Általános iskolában egyébként országszerte 726 ezren tanulnak, 5,4 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. A létszámnövekedés az első évfolyamra való nagyobb arányú beiskolázásnak köszönhető: az elsősök 13 százalékkal lettek többen egy év leforgása alatt. Jelenleg a települések valamivel több mint felében (56 százalék) működik általános iskola, a pedagógusok száma pedig megfelel az előző tanévinek (75,2 ezer). Jó hír, hogy megint többen lettek, akik a tanköteles kor után, felnőttként iratkoznak be iskolába: a gimnáziumokban több mint harmincezren folytatnak tanulmányokat felnőttoktatásban, 7,2 százalékkal többen, mint tavaly. Általános iskolában három és fél ezer felnőtt tanul, a létszámbővülés itt tízszázalékos. A KSH adatok szerint 2020-ban összesen 67,6 ezren tettek sikeres rendes érettségi vizsgát, és kedvező változások figyelhetők meg a felsőoktatásban is, ahol ismét többen iratkoztak be nappali képzésekre. A legnépszerűbbek továbbra is a gazdasági és műszaki szakok, emellett a bölcsészet és az informatika is sokakat vonzott a legutóbbi felvételin. Doktori képzésben jelenleg kilencezren tanulnak, ami az összes hallgatóhoz mérten ugyan csekély szám, de 9,3 százalékkal magasabb, mint a korábbi tanévben mért adat. Továbbá jó hír az is, hogy a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók száma is tovább nőtt, sőt a 2010-es tanévhez képest mostanra meg is duplázódott. A KSH rámutat, hogy az elmúlt tíz esztendőben a külföldi diákok száma 15 ezerről 32 ezerre változott, az összes hallgatón belüli arányuk 6,9 százalékról 17 százalékra nőtt. Közülük legtöbben egészségügyi képzési területen folytatják tanulmányaikat, ezenkívül a műszaki tudományok, illetve a társadalomtudományok népszerűek körükben.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: szie.hu