Nemzetközi támadást indítottak a Soros által pénzelt szervezetek Magyarország ellen

Nemzetközi botrányt igyekszik kavarni egy izraeli fejlesztésű megfigyelő szoftverrel kapcsolatban a Forbidden Stories nevű újságíró-szervezet. Állításaik szerint a világ számos pontjáról újságírók, politikusok, ismert emberek neve szerepel egy olyan listán, amely azokról készült, akiknek telefonjára – a feltételezések szerint – felkerült a készülékek tulajdonosának lehallgatását elősegítő Pegasus nevű kémszoftver. A programot az izraeli NSO nevű cég fejlesztette. A Telex szerint a kémszoftver kapcsán érintett lehet Varga Zoltán üzletember, a 24.hu tulajdonosa és egyes üzlettársai vagy ismerősei; Panyi Szabolcs és Szabó András, a Direkt36 újságírói és Dercsényi Dávid, a HVG volt újságírója, valamint Bánáti János ismert ügyvéd, illetve Gémesi György gödöllői polgármester. Érdekes, hogy a nemzetközi sajtótámadás minden szereplője valamilyen módon összeköthető Soros György nemzetközi hálózatával. A nemzetközi sajtóhadjáratban részt vevő Amnesty International (AI) egyértelműen a Soros-hálózathoz köthető szervezet, a spekuláns alapítványaitól többször is kaptak pénzügyi támogatást. Az AI ráadásul minden olyan esetben élesen támadta a magyar kormány kül- és belpolitikáját, amikor a kormány a „nyílt társadalom" eszméjének terjedését akadályozó lépést tett. A kémszoftvertörténetet összefogó Forbidden Stories szervezet fenntartója a Global Investigative Journalism Network, amelynek egyik fő szponzora a Soros-alapítvány, vagyis az Open Society Foundations (OSF). A Forbidden Stories cikkének elkészítésében pedig – mások mellett – szerepelt vállalt a Magyarországon működő Direkt36, amelynek szintén egyik fő támogatója az OSF. A cikket a Soros-hálózathoz hű magyarországi sajtótermékek erősen manipulált formában kezdték terjeszteni. A Telex például a botrányban érintett ötven ország közül csak olyan államokat említ cikkében, mint Azerbajdzsán, Bahrein, Ruanda, Szaúd-Arábia, Marokkó, Togo. Miközben két bekezdéssel később már ők maguk ismerik be, hogy a megfigyelt újságírók közül többen a Wall Street Journal, a The New York Times, a France 24, az El País, a Le Monde, a Bloomberg, a The Economist vagy az AFP munkatársai, vagyis nem Észak-Afrikában vagy Kis-Ázsiában folytatnak újságírói tevékenységet, hanem nyugat-európai demokráciákban – írja az Origo.

Itthon eddig semmilyen törvénysértésre utaló adat nem merült fel, és valószínűleg nem is nagyon fog. A Belügyminisztériumnak az üggyel kapcsolatos közleménye pontosan erre világít rá.

– írták a Magyar Nemzetnek. Bár a tárca ezt nem részletezte, valószínűleg arra utalnak, hogy a titkosszolgálati eszközöket alkalmazó magyarországi szerveket az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága mellett például a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is ellenőrzi. A közleményben a Belügyminisztérium felteszi a kérdést:

Mindezt Pintér Sándor belügyminiszter egy képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában azzal egészítette ki:

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján szintén kapott kérdéseket az izraeli kémszoftverrel kapcsolatban. A tárcavezető leszögezte: az általa felügyelt Információs Hivatal nem használta és nem is használja az izraeli kémszoftvert. A kormány nevében azt mondta: Nincsen tudomásuk ilyen típusú adatgyűjtésről. Az ügy kapcsán a Magyar Nemzet megkereste Horváth József titkosszolgálati szakértőt, aki szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvények alapján végzik a munkájukat. Magyarországon senkit nem figyelhetnek meg bírói, valamint igazságügyi miniszteri engedély nélkül – szögezte le. Hozzátette, rendkívül káros az a folyamat, amellyel egy jól behatárolható kör a politika mocsarába akarja lerántani a rendvédelmi szerveket, a titkosszolgálatokat. A szakértő kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy egy csúcstechnológiát képviselő izraeli fejlesztésű kémszoftver bármilyen nyomot hagyhat a telefonokon.