Pesti Srácok

Gulyás: a ma élő nemzedékek feladata a történelmi emlékek ápolása

Gulyás: a ma élő nemzedékek feladata a történelmi emlékek ápolása

Felújították a nádasdladányi Nádasdy-kastélyt. Az épület átadásán Gulyás Gergely is felszólalt, beszédében a hagyományok ápolásának és az emlékezet fontosságát hangsúlyozta, mint mondta: a ma élő nemzedékek feladata a történelmi emlékek ápolása.

Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a Nádasdy-család története rendkívül elismerésre méltó, hiszen a legnehezebb helyzetekben is kitartottak az ország mellett, többek között ők bújtatták IV. Bélát a tatárjárás idején. Úgy vélte, kastélyuk megújítását követően büszkén mondható, hogy olyan helyet hoztak létre, amely valóban méltó emléket állít a családnak. A miniszter szerint a fejlesztéssel visszaállították azt a gazdagságot, amelyben a főúri családok élhettek, s ezt most már a helyiek és az egész ország megtekintheti. Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy az Egyesült Királyságot idéző kastély páratlan érték, amely most már megújult terekkel és parkkal várja a látogatókat. Jelezte, hogy a kormánynak van még egy tartozása a Nádasdy-család felé: Sárváron a Nádasdy-várat eredeti formájában helyreállítani. Glázer Tamás, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója közölte, hogy a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében 1,723 milliárd forint uniós és 212 millió forint hazai forrás felhasználásával, 1,935 milliárdból valósult meg a fejlesztés. Glázer Tamás elmondta, hogy a keddtől újra látogatható Nádasdy-kastély fejlesztése során megvalósult a 29 hektáros kastélykert revitalizációjának első üteme, amely közvetlenül érintette a megújuló tavat, a körülötte lévő sétányt.

A kétezer négyzetméteres kastélyépületben befejeződött a földszint rekonstrukciója, elkészültek a gombamentesítési feladatok, korszerű múzeumshop, vetítőterem, kávézó és múzeumpedagógiai foglalkoztató létesült. Ezeken túl a pincében és az emeleten üzemeltetési és kiszolgálótereket alakítottak ki. Kiemelte: visszakerültek a családtagokat ábrázoló festmények, amelyek eredetileg is az Ősök csarnokába készültek. Törő Gábor, a térség fideszes országgyűlési képviselője leszögezte: Nádasdladánynak kiemelten fontos, hogy olyan turisztikai célponttal gazdagodott, mint a kastély és annak parkja. Virág Zsolt, a Miniszterelnökség Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa közölte, hogy 38 év után újult meg az épület, amelynek az államosítást követően igen hányatott sors jutott. A program keretében nemcsak értékeket őriztek meg tartós megoldásokkal, hanem a szellemi rehabilitációra is kiemelt figyelmet fordítottak. A történelmi család képviseletében gróf Nádasdy Borbála úgy fogalmazott, hogy "az állam elvette, de a nemzet visszakapta a kastélyt".

A sajtóanyag szerint az Ősök csarnokába restaurálás után visszakerültek az eredeti, a Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában őrzött portréfestmények, ezzel teljes egészében hitelesen helyreállt Magyarország legszebb ősgalériája. A portrékon szereplő családtagok az izgalmas élettörténetüket önmaguk mesélik el animációs filmen. Az eredetihez hasonló enteriőrök és a modern, digitális technológia révén a látogató betekintést nyerhet a kastély történetébe, mindennapjaiba, használhatja a replika bútorokat, lapozhatja a korabeli újságok másolatát, kávét, süteményt fogyaszthat az egykori ebédlőben, mintha csak vendégségben járna a családnál. A megújult kastélyparkban újjáéledt a park kiszáradt tava, amelyen csónakázási lehetőség és kipróbálható vitorlásmodellek várják a látogatókat. A historizmus korának romantikus stílusú nádasdladányi kastélyát 1873-tól az 1900-as évek elejéig építtette a Nádasdy-család. Belső helyiségei közül kiemelkedőn szép a faragott bútorzatú könyvtárszoba, s a családi arcképcsarnok elhelyezésére készült, mívesen faragott faburkolattal, kovácsoltvas díszítéssel és hatalmas márványkandallóval ékes Ősök csarnoka. A kastély és a hozzátartozó 25 hektáros tájképi kert 1945-ig volt az építtető nemesi család birtokában. Akkor államosították, és 45 évig különböző funkcióknak adott otthont. Az épületegyüttes és a park 1993-ban került a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának vagyonkezelésébe, az azt követő évben elkészült a hasznosítási programterv, majd megkezdődött a felújítás, amelyre korábban 1,5 milliárd forintot költöttek.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.