Pesti Srácok

Gulyás: a ma élő nemzedékek feladata a történelmi emlékek ápolása

Gulyás: a ma élő nemzedékek feladata a történelmi emlékek ápolása

Felújították a nádasdladányi Nádasdy-kastélyt. Az épület átadásán Gulyás Gergely is felszólalt, beszédében a hagyományok ápolásának és az emlékezet fontosságát hangsúlyozta, mint mondta: a ma élő nemzedékek feladata a történelmi emlékek ápolása.

Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a Nádasdy-család története rendkívül elismerésre méltó, hiszen a legnehezebb helyzetekben is kitartottak az ország mellett, többek között ők bújtatták IV. Bélát a tatárjárás idején. Úgy vélte, kastélyuk megújítását követően büszkén mondható, hogy olyan helyet hoztak létre, amely valóban méltó emléket állít a családnak. A miniszter szerint a fejlesztéssel visszaállították azt a gazdagságot, amelyben a főúri családok élhettek, s ezt most már a helyiek és az egész ország megtekintheti. Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy az Egyesült Királyságot idéző kastély páratlan érték, amely most már megújult terekkel és parkkal várja a látogatókat. Jelezte, hogy a kormánynak van még egy tartozása a Nádasdy-család felé: Sárváron a Nádasdy-várat eredeti formájában helyreállítani. Glázer Tamás, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója közölte, hogy a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében 1,723 milliárd forint uniós és 212 millió forint hazai forrás felhasználásával, 1,935 milliárdból valósult meg a fejlesztés. Glázer Tamás elmondta, hogy a keddtől újra látogatható Nádasdy-kastély fejlesztése során megvalósult a 29 hektáros kastélykert revitalizációjának első üteme, amely közvetlenül érintette a megújuló tavat, a körülötte lévő sétányt.

A kétezer négyzetméteres kastélyépületben befejeződött a földszint rekonstrukciója, elkészültek a gombamentesítési feladatok, korszerű múzeumshop, vetítőterem, kávézó és múzeumpedagógiai foglalkoztató létesült. Ezeken túl a pincében és az emeleten üzemeltetési és kiszolgálótereket alakítottak ki. Kiemelte: visszakerültek a családtagokat ábrázoló festmények, amelyek eredetileg is az Ősök csarnokába készültek. Törő Gábor, a térség fideszes országgyűlési képviselője leszögezte: Nádasdladánynak kiemelten fontos, hogy olyan turisztikai célponttal gazdagodott, mint a kastély és annak parkja. Virág Zsolt, a Miniszterelnökség Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa közölte, hogy 38 év után újult meg az épület, amelynek az államosítást követően igen hányatott sors jutott. A program keretében nemcsak értékeket őriztek meg tartós megoldásokkal, hanem a szellemi rehabilitációra is kiemelt figyelmet fordítottak. A történelmi család képviseletében gróf Nádasdy Borbála úgy fogalmazott, hogy "az állam elvette, de a nemzet visszakapta a kastélyt".

A sajtóanyag szerint az Ősök csarnokába restaurálás után visszakerültek az eredeti, a Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában őrzött portréfestmények, ezzel teljes egészében hitelesen helyreállt Magyarország legszebb ősgalériája. A portrékon szereplő családtagok az izgalmas élettörténetüket önmaguk mesélik el animációs filmen. Az eredetihez hasonló enteriőrök és a modern, digitális technológia révén a látogató betekintést nyerhet a kastély történetébe, mindennapjaiba, használhatja a replika bútorokat, lapozhatja a korabeli újságok másolatát, kávét, süteményt fogyaszthat az egykori ebédlőben, mintha csak vendégségben járna a családnál. A megújult kastélyparkban újjáéledt a park kiszáradt tava, amelyen csónakázási lehetőség és kipróbálható vitorlásmodellek várják a látogatókat. A historizmus korának romantikus stílusú nádasdladányi kastélyát 1873-tól az 1900-as évek elejéig építtette a Nádasdy-család. Belső helyiségei közül kiemelkedőn szép a faragott bútorzatú könyvtárszoba, s a családi arcképcsarnok elhelyezésére készült, mívesen faragott faburkolattal, kovácsoltvas díszítéssel és hatalmas márványkandallóval ékes Ősök csarnoka. A kastély és a hozzátartozó 25 hektáros tájképi kert 1945-ig volt az építtető nemesi család birtokában. Akkor államosították, és 45 évig különböző funkcióknak adott otthont. Az épületegyüttes és a park 1993-ban került a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának vagyonkezelésébe, az azt követő évben elkészült a hasznosítási programterv, majd megkezdődött a felújítás, amelyre korábban 1,5 milliárd forintot költöttek.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Elmebeteg volt Péter Gábor vagy szociopata bűnöző? Az Eisenberger család nyomában

A Hálózat 2018 december 10.
Amikor Péter Gábor egyik főcsatlósát, Bálint István idegorvost letartóztatták, a lakásán megtalálták "Eisenberger Benő" kórtörténetét. Az ÁVH megsemmisítette az iratot, ami azért furcsa, mert „Eisenberger Benő” Péter Gábort takarta, aki csak később vette fel mozgalmi, magyarosan csengő nevét. Péter Gábor bátyja, Sámuel a visszaemlékezések és iratok szerint bolond volt, az ÁVH vezére egy ismert pszichoanalitikussal raboltatta haza. Péter nővére, Katalin pedig végül Lipótra került, s annak férjét, a szerencsétlen asztalosmestert, aki az egész Péter családot támogatta korábban, kihallgatás közben verték agyon. Őrült volt-e Péter Gábor? Bemutatjuk az Eisenberger családot.