Merkel–Putyin találkozó: Afganisztán, a Krím, a gáz és Navalnij is szóba került a csúcson
Más országok nem erőltethetik rá értékeiket Afganisztánra – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az Angela Merkel német kancellárral folytatott csütörtöki, moszkvai tárgyalások után. Merkel "kiábrándító pillanatnak" nevezte a tálibok afganisztáni hatalomátvételét. Elismerte, hogy az emberéletek megmentése érdekében tárgyalásba kell bocsátkozni a radikális iszlamistákkal. A megkülönböztetett tisztelet jeleként rendhagyó módon a Kreml Sándor-termében megtartott sajtótájékoztatón Putyin nagyon produktívnak nevezte a tárgyalásokat, és kijelentette, hogy Merkelt a leköszönése után is visszavárják Moszkvába.
Putyin elmondta, hogy Afganisztán a fő témák egyike volt a csaknem háromórás eszmecsere során. Az orosz elnök először foglalt állást nyilvánosan az ügyben a tálib hatalomátvétel óta. Álláspontja szerint, mivel a tálibok vonták ellenőrzésük alá csaknem egész Afganisztánt, abból a realitásból kell kiindulni, hogy ők kerültek hatalomra az ország széthullásának megakadályozása érdekében. A lefontosabb feladatnak nevezte annak megakadályozását, hogy terroristák hatoljanak be a szomszédos közép-ázsiai köztársaságokba. Rámutatott arra, hogy a tálibok bejelentették a harci cselekmények befejezését, hozzákezdtek a közrend helyreállításához és közölték, hogy szavatolják az afgán és a külföldi állampolgárok biztonságát. Kifejezte reményét, hogy teljesíteni fogják ígéreteiket, amit a nemzetközi közösségnek és az ENSZ Biztonsági Tanácsának kell ellenőrizni. Putyin anélkül, hogy az Egyesült Államokat megnevezte volna, sürgette, hogy vessenek véget az "idegen értékek erőltetése felelőtlen politikájának", valamint annak, hogy "más országokban külföldi modellek szerint próbálják felépíteni a demokráciát" anélkül, hogy figyelembe vennék a helyi történelmi, vallási és nemzeti sajátosságokat. Kontraproduktívnak nevezte, hogy idegen értékeket erőltettek Afganisztánra. Úgy vélekedett, hogy
az ilyen kísérletek csak az állam pusztulásához vezetnek.
Merkel "kiábrándító pillanatnak" nevezte a tálibok afganisztáni hatalomátvételét. Elismerte, hogy az emberéletek megmentése érdekében tárgyalásba kell bocsátkozni a radikális iszlamistákkal. Arra kérte Moszkvát, hogy a tálibokkal folytatott egyeztetések során fordítson figyelmet a humanitárius segítségnyújtás kérdéseire.
Azoknak az embereknek, akik segítettek nekünk, a Bundeswehrnek, a szövetségi rendőrségnek, meg kell kapniuk a lehetőséget arra, hogy elhagyhassák Afganisztánt
– mondta a kancellár.
Putyin megkérte a Moszkva után még péntek este Kijevbe induló Merkelt: használja fel befolyását annak érdekében, hogy az ukrán vezetés tegyen eleget a minszki megállapodásokban foglalt kötelezettségeinek. Felhívta a figyelmet arra: Délkelet-Ukrajnában augusztusban egyre gyakrabban sértik meg a fegyvernyugvást, és hogy a kijevi parlamentben egy sor olyan törvény van előkészületben, amelyek elfogadása a gyakorlatban ezeknek a megállapodásoknak a felmondását jelentené. Leszögezte, hogy a Fehéroroszágban kialakult helyzetet az ország polgárainak külső beavatkozás nélkül kell megoldani. Merkel megfogalmazása szerint az ukrajnai rendezési folyamatban "stagnálás figyelhető meg". A kancellár ugyanakkor síkraszállt a minszki megállapodások által létrehozott tárgyalási formátum "életben tartása" mellett. Úgy vélekedett, hogy az Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország részvételével létrehozott "normandiai négyek" felállás az egyetlen terepe a problémák megvitatásának. Megismételte, hogy Berlin a Krím elcsatolását Ukrajna területi épsége megsértésének tekinti.
A kancellár elfogadhatatlannak nevezte az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus szabadságvesztéséről meghozott, az Emberi Jogok Európai Bírósága által aránytalannak minősített ítéletet.
Még egyszer követeltem az orosz elnöktől, hogy engedje szabadon Alekszej Navalnijt, és hangsúlyoztam, hogy a jövőben is figyelemmel fogjuk kísérni ezt az ügyet
– mondta. Putyin azt hangoztatta, hogy Navanijt nem a politikai tevékenysége, hanem külföldi partnerek (a francia Yves Rocher cég) ellen elkövetett bűncselekmény miatt ítélték el.
Merkel hangsúlyozta azt is, hogy a 2024-ben lejáró orosz–ukrán gáztranzitszerződést meg kell hosszabbítani. Putyin reagálásban azt mondta, hogy a döntés az európai fogyasztóké lesz, akik mérlegelni fogják majd az ukrán csővezeték műszaki állapotát és ökológiai jellemzőit, valamint azt, hogy az a Északi Áramlat-2 – amelyből már csak 15 kilométernyit kell megépíteni – kétezer kilométerrel rövidebb, korszerűbb és környezetkímélőbb. Hozzátette ugyanakkor: az ukrán tranzit kilátásai az európai gázfogyasztás alakulásától is függ, amelyben növekedés várható. Közölte: biztosította a kancellárt, hogy Moszkva a távozása után is tartani fogja magát a tranzitmegállapodásban foglalt kötelezettségvállalásaihoz.
Vezetőkép: MTI
