Pesti Srácok

Békés Márton: Magyarország végérvényesen műveleti területté vált

Békés Márton: Magyarország végérvényesen műveleti területté vált

Békés Márton, a XXI. Század Intézet oldalán megjelent elemzésében a külföldi hálózatok Magyarországon folytatott tevékenységéről írt cikksorozatának első részében a magyar belügyekbe történő beavatkozásokat vette górcső alá. A Terror Háza kutatási igazgatója kiemelte, hogy míg a 2010-es évek elején a magyarországi gazdasági befolyásuk mérséklése volt a célja bizonyos befolyásolási kísérletnek, ezután - az elmúlt évtized második felében - többnyire az Európai Unió testületei és a Soros-birodalom felől érkezett fenyegetés.

Békés Márton szerint az elmúlt tizenegy év a szuverenitás harcról szólt. Mint írja, a 2010-es országgyűlési választásokon kétharmados parlamenti felhatalmazással rendelkező és ezt Magyarország szuverenitásának bővítésére használó Orbán-kormány kezdeti lépései rögvest uniós és nemzetközi szintű ellenállást szültek. A magyar önrendelkezés – a korábbi kormányzati ciklusoktól merőben eltérő – határozott képviselete azonnal kiváltotta a külföldi nagyhatalmak, a transznacionális nagyvállalatok, a nemzetközi nemkormányzati szervezetek és az uniós struktúrák ellenzését. E soktényezős hatalmi konglomerátum szerveződésmódjához hozzátartozik, hogy a felsorolt négy aktor lazábban-szorosabban összefonódik egymással, mégpedig minden lehetséges variációban. Az elemző úgy fogalmazott:

A külföldi támadások azonban nem törték meg a magyar kormányt, ahogyan az elemző is rávilágít, a nemzeti önrendelkezés jogának és hatályának visszaszerzése, sőt kibővítése Magyarországon immár tizenegy éve, a harmadik kormányzási ciklus óta tart. A második Orbán-kormány (2010–2014) egy sor törvényi rendelkezést léptetett életbe, amelyek a jogi és gazdasági önrendelkezés vissza- és felépítése irányába mutattak (kettős állampolgárság lehetővé tétele, médiatörvény, Alaptörvény, telekomadó, az étkezési utalványrendszer és a magánnyugdíjpénztár-vagyon állami kézbe vétele). 2014-ben a rezsicsökkentés és a reklámadó bevezetése számított hasonló, szuverenitásbővítő rendelkezésnek. Emlékezetes, hogy ezek, a nemzeti érdeket szolgáló kormányzati lépések milyen nyílt vagy burkolt ellentámadásokat váltottak ki azon országok (Franciaország, Németország, USA) részéről, amelyek emiatt kevesebb tőkeprofitot realizáltak. Főként a reprivatizáció, a média- és a reklámpiac szabályzása, valamint a közteherviselés kiterjesztése vezetett sértettséggel vegyes dühödt ellenálláshoz.” A nemzetközi összehangolt támadásokkal szembeni éles kiállás azonban mintateremtő hatással volt. Ahogyan Békési ezt összefoglalt:

PestiSracok facebook image

A szakember szerint a magyar modell, avagy az Orbán-korszak kibontakozása nem csak illeszkedik egy európai folyamatba, hanem annak első fecskéje. A 2010-es évek közepétől egészen a 2019-es EP-választásokig érezhető „populista hullám” több európai országban is a nemzeti (szuverenitásvédő, egyúttal bevándorlásellenes és kulturálisan konzervatív) erők előretörését hozta. Közép- és Kelet-Európa-szerte – Magyarország nyomába szegődve – kormányzati hatalomra is szert tettek a szuverenisták (Bulgária, Csehország, Lengyelország, Macedónia, Szerbia, Szlovákia, legutóbb Szlovénia), Nyugat-Európában masszív ellenzéket hoztak létre (Franciaország – Nemzeti Tömörülés, Németország – AfD), vagy ideig-óráig a kormányzati hatalomból is részesültek (Ausztria – ÖFP, Olaszország – Liga), Nagy-Britannia pedig kezdeményezésükre döntött az EU-ból való kilépés mellett (UKIP, Brexit Party). Békés szerint ezzel, vagyis a magyar modell terjedésével párhuzamosan erősödtek meg a szuverenitás elleni támadások is. A módszerek pedig – mint írja – hol a hagyományos diplomáciai nyomásgyakorlás eljárásrendjét idézik, óvatosan küszöb alatt tartva az államközi konfliktus lehetőségét, hol egy-egy puha puccs (szándékosan?) óvatlan megszervezésének gyanúját keltik, máskor a kormányellenes pártok nagykövetségi fogadását demonstrálják és az általuk képviselt országba szóló ösztöndíjakat folyósítanak nekik. Olykor viszont azon nemkatonai technikák bevetésétől sem riadnak vissza, amelyek a hibrid műveletek megannyi módszerét vonultatják fel (dezinformálás, false flag akciók, külföldről finanszírozott média, pszichológiai hadviselés). A hasonló akciók kapcsán Békés kiemelte a 2018-as tüntetéseket, amelyek szerinte a "színes forradalmak" mintáját követték, mint írja:

Az elemző rámutatott, hogy ekkortájt egyébként hasonló dramaturgia alapján megvalósuló destabilizációs kísérletek történtek sorozatosan Csehországban (2017–19), a kormány bukását okozva Szlovákiában (2018), Szerbiában (2019–20), majd Lengyelországban és Bulgáriában (2020). Macedóniában 2016–17-ben a helyi, bársonyosnak nevezett „színes forradalommal” a szuverenista Gruevszki-kormányt sikerült elmozdítani és egy szociáldemokrata–albán kabinetre cserélni, amely belement a nyugati elvárások teljesítésébe, „cserébe” súlyos identitásválságot okozó lépéseket tett (az ország nevének megváltoztatása, nemzetiségileg vegyes kabinet felállítása, nyelvi engedmények tétele) és rendre a helyi Soros-szervezeteket favorizálja.

Békés szerint tehát nem csoda, ha Horváth József, a katonai elhárítás főigazgatójának volt műveleti helyettesének, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadójának az a véleménye, hogy a Szájer-ügy „professzionálisan előkészített csapda volt”, amely több szempontból is hasonlított a Heinz-Christian Strache alkancellár, az Osztrák Szabadságpárt elnöke bécsi kormányból való kiszorításával véget érő operatív akcióhoz. Ez szintén „semleges területnek” számító helyen (Ibizán) történt, a hírt pedig német sajtóorgánumok hozták először. Az osztrák kormány beleremegett az ügybe, majd az előrehozott választáson a kereszténydemokraták a zöldekkel kényszerültek nagykoalícióra. A szakértő ezzel összefüggésben azt mondta tavaly év végén, hogy

Nem más, mint ennek hadgyakorlata volt a Pegasus-művelet – tette hozzás Békés Márton írásában, amely teljes terjedelmében ITT elolvasható.

Forrás: XXI. Század Intézet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.