Pesti Srácok

Cseh Lászlóról nevezik el a törökbálinti uszodát

Cseh Lászlóról nevezik el a törökbálinti uszodát

Cseh László olimpiai ezüst- és bronzérmes úszóról nevezik el a törökbálinti uszodát. Az ehhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot ma este, ünnepélyes keretek között írták alá a Törökbálint Sportközpontban. Az úszó már 2015 óta Törökbálinton készült a versenyeire. A polgármester szerint Cseh László hatása a város sportéletére felbecsülhetetlen.

A tokiói olimpia után visszavonult, 35 éves világ- és Európa-bajnok számára búcsúztató ünnepséget szerveztek, amelynek keretében az ünnepelt, valamint tanúként Elek Sándor polgármester és Konrády Ildikó, a Törökbálint Sportközpont vezetője írta alá az uszoda névváltoztatásához szükséges dokumentumot. Elek Sándor elmondta: kezdeményezésére a képviselő-testület augusztus 31-én egyhangúlag döntött úgy, hogy a város uszodáját Cseh Lászlóról nevezik el.

– jelentette ki a polgármester, aki emlékeztetett: Cseh László Plagányi Zsolttal kezdte meg a közös munkát Törökbálinton, aki azóta is a Sportközpontban készíti fel fiatal tanítványait. A polgármester kiemelte, hogy Cseh Lászlónak hosszú évek óta kivételes kapcsolata van a településsel: edzései helyszínéül már 2015-ben Törökbálintot választotta, és visszavonulásáig itt készült fel a különböző világversenyekre.

PestiSracok facebook image

Cseh László a 2004-es athéni olimpián bronzérmet nyert 400 méter vegyesen, majd 2008-ban, Pekingben ugyanebben a számban, illetve 200 méter vegyesen és pillangón is ezüstérmes volt. A 2012-es londoni játékokon 200 vegyesen szerzett újabb bronzot, a 2016-os riói ötkarikás eseményen pedig 100 méter pillangón ezüstérmes lett. Világbajnokságokon 13, Európa-bajnokságokon 23, rövidpályás vb-ken 4, rövidpályás Eb-ken pedig 25 érmet nyert.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.