Pesti Srácok

Morawiecki: Lengyelország még mindig háborús jóvátételt vár Németországtól

Morawiecki: Lengyelország még mindig háborús jóvátételt vár Németországtól
Budapest, 2021. április 1. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Orbán Viktor miniszterelnökkel, a Fidesz elnökével és az olasz jobboldali kormánypárt, a Liga vezetõjével, Matteo Salvinivel folytatott találkozóját követõen tartott sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2021. április 1-jén. A találkozó napirendjén a Liga, a Mateusz Morawiecki vezette Jog és Igazságosság (PiS) és a Fidesz közötti európai szintû politikai szövetség szerepelt. MTI/Koszticsák Szilárd

Lengyelország még mindig háborús jóvátételt vár Németországtól – szögezte le a lengyel miniszterelnök pénteken, a dpa német hírügynökségnek adott interjújában.

– szögezte le Mateusz Morawiecki, aki bejelentette, hogy aláírta a második világháborús pusztítások ügyével foglalkozó intézet felállításáról szóló dokumentumot. Az intézet feladata egyebek között Varsó háborús jóvátételekre vonatkozó követelésének megalapozása, valamint e követelések megfogalmazása lesz.

A miniszterelnök elmondta azt is, hogy egy 2017-ben felállított, második világháborús német kárpótlással foglalkozó lengyel parlamenti munkacsoport jövő februárban fejezi be a munkáját. Hozzátette: egyelőre nem döntötték el, mikor és milyen formában mutatják be a jelentést, de mindenképpen a világ elé tárják. A munkacsoport elemzése szerint Lengyelország és állampolgárai a többi érintett országhoz képest aránytalanul szerény jóvátételt kaptak Németországtól: a lengyel áldozatoknak Berlin eddig nem egészen egy százalékát fizette ki annak az összegnek, amellyel a nyugat-európai országok, az Egyesült Államok és Izrael állampolgárait kárpótolta. A lengyel kormány az egykori NDK-val 1954-ben megkötött szerződést, amelyet a lengyel kommunista rezsim Moszkva nyomására írt alá, nem ismeri el jogszerűnek. A német kormány a maga részéről lezártnak tekinti a háborús jóvátételek ügyét – emlékeztetett a dpa.

PestiSracok facebook image

A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) távozó elnöke, Armin Laschet augusztusban, a Rzeczpospolita című lengyel napilapban leszögezte: a Lengyelországnak szóló német háborús jóvátétel kérdése a megállapodás révén már régen véglegesen elrendeződött.

Németország 1939-ben rohanta le Lengyelországot, amelyet 1945-ig megszállva tartott. A náci terrorban mintegy hatmillió lengyel vesztette életét, beleértve az ország zsidó lakosságának nagy részét. A háború lerombolta a lengyel városok többségét, egyebek között gyakorlatilag a földdel tette egyenlővé a fővárost, Varsót, tönkretette az infrastruktúrát, mindemellett rengeteg műkincs is megsemmisült. Egy 1946-ban készített lengyel becslés szerint a pusztítás anyagi értéke – kamatokkal együtt – mai áron eléri a 800 milliárd eurót.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.