Pesti Srácok

Morawiecki: Lengyelország még mindig háborús jóvátételt vár Németországtól

Morawiecki: Lengyelország még mindig háborús jóvátételt vár Németországtól
Budapest, 2021. április 1. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Orbán Viktor miniszterelnökkel, a Fidesz elnökével és az olasz jobboldali kormánypárt, a Liga vezetõjével, Matteo Salvinivel folytatott találkozóját követõen tartott sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2021. április 1-jén. A találkozó napirendjén a Liga, a Mateusz Morawiecki vezette Jog és Igazságosság (PiS) és a Fidesz közötti európai szintû politikai szövetség szerepelt. MTI/Koszticsák Szilárd

Lengyelország még mindig háborús jóvátételt vár Németországtól – szögezte le a lengyel miniszterelnök pénteken, a dpa német hírügynökségnek adott interjújában.

– szögezte le Mateusz Morawiecki, aki bejelentette, hogy aláírta a második világháborús pusztítások ügyével foglalkozó intézet felállításáról szóló dokumentumot. Az intézet feladata egyebek között Varsó háborús jóvátételekre vonatkozó követelésének megalapozása, valamint e követelések megfogalmazása lesz.

A miniszterelnök elmondta azt is, hogy egy 2017-ben felállított, második világháborús német kárpótlással foglalkozó lengyel parlamenti munkacsoport jövő februárban fejezi be a munkáját. Hozzátette: egyelőre nem döntötték el, mikor és milyen formában mutatják be a jelentést, de mindenképpen a világ elé tárják. A munkacsoport elemzése szerint Lengyelország és állampolgárai a többi érintett országhoz képest aránytalanul szerény jóvátételt kaptak Németországtól: a lengyel áldozatoknak Berlin eddig nem egészen egy százalékát fizette ki annak az összegnek, amellyel a nyugat-európai országok, az Egyesült Államok és Izrael állampolgárait kárpótolta. A lengyel kormány az egykori NDK-val 1954-ben megkötött szerződést, amelyet a lengyel kommunista rezsim Moszkva nyomására írt alá, nem ismeri el jogszerűnek. A német kormány a maga részéről lezártnak tekinti a háborús jóvátételek ügyét – emlékeztetett a dpa.

PestiSracok facebook image

A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) távozó elnöke, Armin Laschet augusztusban, a Rzeczpospolita című lengyel napilapban leszögezte: a Lengyelországnak szóló német háborús jóvátétel kérdése a megállapodás révén már régen véglegesen elrendeződött.

Németország 1939-ben rohanta le Lengyelországot, amelyet 1945-ig megszállva tartott. A náci terrorban mintegy hatmillió lengyel vesztette életét, beleértve az ország zsidó lakosságának nagy részét. A háború lerombolta a lengyel városok többségét, egyebek között gyakorlatilag a földdel tette egyenlővé a fővárost, Varsót, tönkretette az infrastruktúrát, mindemellett rengeteg műkincs is megsemmisült. Egy 1946-ban készített lengyel becslés szerint a pusztítás anyagi értéke – kamatokkal együtt – mai áron eléri a 800 milliárd eurót.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.