Pesti Srácok

Washington óva intette Izraelt az iráni atomlétesítmények elleni támadástól

Washington óva intette Izraelt az iráni atomlétesítmények elleni támadástól

Fokozódik a feszültség az iráni atomprogram ügyében, azonban úgy tűnik, az Egyesült Államok nem Tel-aviv oldalán áll a kérdésben. A Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet hétfői cikke szerint ugyanis Washington óva intette Izraelt az iráni atomlétesítmények elleni támadástól, mert amerikai értékelés szerint egy ilyen támadás visszafelé sülhet el.

A hírportál meg nem nevezett amerikai hírszerzői forrásokra és nemzetközi nukleáris felügyelőkre hivatkozva azt írta: Teherán a korábbi - Izraelnek tulajdonított - kibertámadások után magasabb szinten helyreállította a károkat a nukleáris létesítményeiben. Az irániak olyan új gépeket telepítettek a régiek helyére, amelyek sokkal gyorsabban képesek az urándúsításra. Egy magas rangú amerikai tisztviselő "build back better"-nek (visszaépíteni jobban) nevezte az iráni nukleáris létesítmény-rehabilitációs programot – állította a ynet a The New York Times legújabb értesülése alapján. A ynet információi szerint Washington a színfalak mögötti megbeszéléseken figyelmeztette Izraelt, hogy noha a nukleáris létesítmények elleni ismétlődő támadások taktikailag valóban célt érhetnek - de végső soron éppen szándékukkal ellentétes eredményhez vezetnek. A portál úgy tudja: az izraeli tárgyalópartnerek visszautasították azt az amerikai állítást, hogy a támadások éppenséggel az atomprogram felgyorsítását segítették elő a magasabb szintű újjáépítés révén.

A The New York Times arról számolt be, hogy az izraeli megközelítés – erőszak alkalmazása az iráni atomprogram ellen – szemben áll a diplomáciai, tárgyalásos megoldást hirdető amerikaival. Irán és a világ vezető hatalmai – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Németország és Oroszország – 2015-ben, több mint tíz évig tartó tárgyalásokat követően állapodtak meg az iszlám köztársaság atomprogramjáról. Az egyezmény értelmében Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserében pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét. Donald Trump volt amerikai elnök viszont 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat az atomalkuból, majd visszaállította a korábbi szankciókat is, ezért Irán a megengedettnél több urániumot kezdett előállítani. Az atomalku újjáélesztéséről szóló egyeztetések áprilisban kezdődtek Bécsben, de megrekedtek, miután Ebrahím Raiszi vette át az elnöki tisztséget Iránban. A megbeszélések a tervek szerint november 29-én folytatódnak.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Iráni elnöki hivatal

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.