Pesti Srácok

Olaf Scholz szerint ki kell terjeszteni a többségi döntéshozatalt az Európai Unióban

Olaf Scholz szerint ki kell terjeszteni a többségi döntéshozatalt az Európai Unióban

Ki kell terjeszteni a minősített többségi döntéshozatalt az Európai Unió Tanácsában – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán, Berlinben a szövetségi parlamentben (Bundestag). A kancellár arról is beszélt, hogy az embereknek "mélyreható változásokra" kell felkészülniük, amiket a kormánya a végsőkig támogat.

Az egy hete hivatalba lépett kancellár a kormányának programját ismertető, 84 perces beszédének utolsó, nemzetközi ügyekről szóló részében kiemelte, hogy Németország első számú nemzeti ügye, "legfőbb nemzeti prioritása" az Európai Unió sikere.

– fejtette ki Olaf Scholz, hangsúlyozva: nem szabad megengedni, hogy a tagállamok közötti viták veszélyeztessék a közös politikai és pénzügyi tervek megvalósítását.

PestiSracok facebook image

– vélekedett a német kancellár.

– tette hozzá Olaf Scholz.

Kifejtette, hogy az EU-val kapcsolatos ügyek már régen nem a külpolitikához, hanem a belpolitikához tartoznak. Ezzel kapcsolatban a szociáldemokrata politikus hangsúlyozta, hogy nem természetes adottság, hanem "megőrzendő kincs", hogy a Bundestag "demokratikus pártjai" – vagyis a szociáldemokrata álláspont szerint a CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) kivételével valamennyi parlamenti párt – támogatják az EU-t. Arról is szólt, hogy Németország elkötelezi magát a közösség alapját alkotó értékek, a szabadság, az emberi méltóság, a demokrácia és a jogállamiság mellett, és "védelmükben világosan és egyértelműen kiáll az Európai Bizottság, mint a szerződések őre mellett".

A szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) koalíciójának vezetője a kormányprogram társadalompolitikai témáiról szólva aláhúzta, hogy "Németország bevándorlóország", ezért legfőbb ideje, hogy "bevándorlási és integrációs társadalomként" tekintsen magára.

– ismertette a kancellár. A menekültügyi rendszerről szólva aláhúzta: az "ésszerűség által vezérelt migrációs politikát fogunk folytatni, amely támogatja a legális migrációt és csökkenti az irreguláris migrációt".

– mondta. A többi között hozzátette, hogy a szélsőjobb fenyegeti leginkább Németország demokratikus berendezkedését. Ezzel összefüggésben leszögezte, hogy az új típusú koronavírus okozta betegség (Covid-19) elleni védőoltás beadatásának ügye nem osztja meg a társadalmat, de van egy "kicsi, szélsőséges és féktelen kisebbség, amely a világjárványban elfordult az államtól és a tudománytól".

– mondta Olaf Scholz. Beszédének első részében a haladás fogalma volt a középpontban.

– emelte ki. Mint mondta, "a haladás ereje" megmutatkozik a világjárvány elleni küzdelemben is. Ezt mutatja a Németországban kifejlesztett vakcina, amely "a legjobb bizonyíték arra, hogy az okos haladás, az intelligens innováció és az intelligens modernizálás jobbá teszi a világot". A legfontosabb feladatnak nevezte egyszerre megőrizni a jólétet és Németország versenyképességét, és elérni a klímasemlegességet, vagyis átállítani az országot az éghajlatot nem befolyásoló működési módra, méghozzá legkésőbb 2045-re.

– fejtette ki Olaf Scholz. A kancellár hangsúlyozta, hogy az embereknek az élet minden területén mélyreható változásokra kell felkészülniük.

– mondta Scholz, a konkrét célok között említve, hogy az elektromos meghajtású autók száma a jelenlegi félmillió körüli szintről 15 millióra emelkedjen az évtized végére.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.