Századvég: a nemzetközi baloldal támadja a magyar választási eljárást
A nemzetközi baloldali hálózat politikai alapon támadja a magyar választási eljárást, holott a magyar szabályozás célja, hogy a választások törvényesek, tiszták és pártatlanok legyenek – írta a Századvég a honlapján szerdán közzétett elemzésében. Hangsúlyozták: a választási eljárásról szóló törvény alapelvei közé tartozik többi között a választás tisztasága, az önkéntes részvétel, a jelöltek és a jelölőszervezetek esélyegyenlősége, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás és a választási eljárás nyilvánossága.
A magyar szabályozás lehetővé teszi, hogy más államnak vagy nemzetközi szervezetnek a Nemzeti Választási Iroda által nyilvántartásba vett megfigyelője a választási eljárás teljes menetét figyelje, a választási szervek munkájánál jelen legyen, a választási bizottságok irataiba betekintsen, azokból másolatot kérjen, kérdést intézzen a választási szervek tagjaihoz és felhívja a figyelmüket az általa tapasztalt rendellenességekre. A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladatuk a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése. A választási bizottságok mindegyik típusába, így a Nemzeti Választási Bizottságba és a szavazatszámláló bizottságba is tagokat delegálhatnak különböző jelölőszervezetek, pártok, amelyek a Nemzeti Választási Iroda mellé is küldhetnek megfigyelőket – írta a jogszabályt ismertetve a Századvég.
Kitértek arra is, hogy a magyar szabályozás több további részletszabálya is garanciákat nyújt a tisztességes, visszaélésektől mentes választások lebonyolításához. Így például a médiaszolgáltatók egyenlő feltételek mellett kötelesek közzétenni a jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait. Kampányidőszakban a közszolgálati médiaszolgáltató szintén egyenlő feltételek mellett köteles közzétenni az országos listát állító jelölőszervezetek politikai reklámjait. A szavazólapokon a jelöltek, illetve listák sorrendjét sorsolás dönti el. A szavazóhelyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az garantálja a választópolgárok befolyásmentes szavazását. A szavazólapokat legalább kétszer kell megszámolni, addig, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. Jogszabálysértés esetén többszintű jogorvoslati rendszer garantálja a teljes körű kivizsgálást – emelték ki.
Elemzésében a Századvég azt írta: az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a 2018-as magyarországi országgyűlési választásokról készített jelentésének szakmai álláspontja szerint a választások technikai kivitelezése szakszerű és átlátható volt, az alapvető jogok és szabadságjogok érvényesültek. Az EBESZ megállapítása szerint – tették hozzá – a választások jogszabályi kerete megfelelő alapot biztosított a demokratikus választások lebonyolításához, a választási szervek hatékonyan tettek eleget megbízatásuknak, minden szinten bizalmat élveztek az érintetteknél és működésüket pártatlannak ítélték.
Mindezek ellenére – folytatták – a közelmúltban a European Council on Foreign Relations (ECFR) és az Unhack Democracy is éles bírálat tárgyává tette a magyar választási eljárást, valamint az ahhoz kapcsolódó folyamatokat. Az ECFR jóslata szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök elveszíti a választásokat, de önmagát hirdeti ki győztesnek (...) és hatalomban marad. Az Unhack Democracy pedig az EBESZ megfigyelői misszióját sürgeti, amelynek jelenlétét már a kampány kezdetétől szükségesnek tartja, hiszen álláspontja szerint a 2022-es választásokon kiváltképpen jelentős a csalások veszélye.
Felhívták a figyelmet: a berlini székhelyű ECRF nemzetközi agytröszt, alapítója Mark Leonard, aki rendszeres szerzője annak a balliberális Project Syndicate nevű nemzetközi médiaszervezetnek, amelynek felületein Soros György visszatérően támadja Magyarországot. Az ECFR tanácsa sok baloldali európai döntéshozót és szakértőt tömörít; köztük van Dobrev Klára, Bajnai Gordon, Soros György, az Open Society Foundations (OSF – Nyílt Társadalom Alapítványok) alapítója és elnöke, illetve fia, Alexander Soros, az OSF elnökhelyettese. Arra is kitértek: a Soros-alapítvány nyilvános adatbázisából kiderül, hogy az ECFR 2016 óta mintegy 12 millió dollár – mai árfolyamon mintegy 4 milliárd forint – támogatásban részesült az Open Society Foundationstől.
Megemlítették: az Unhack Democracy tevékenysége a balliberális oldal politikai szereplőinek és döntéshozóinak figyelmét is felkeltette, így az NGO 2019-ben – Dobrev Klára szervezésében – már az Európai Parlamentben prezentálhatta eredményeit. Ilyen előzmények mellett nem meglepő – tudatta a Századvég –, hogy a Soros Györgyhöz köthető Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke személyesen hívta meg a szervezetet a választási integritásról szóló nyilvános konzultációra. Sőt, az Unhack társalapítói 2021 szeptemberétől már kurzusokat is tartanak az amerikai milliárdos által alapított Közép-európai Egyetemen (CEU).
Azt írták: a European Council on Foreign Relations és az Unhack Democracy tehát ilyen tanácsadói és támogatói háttér mellett készíti független kutatásait a magyar választási szabályozásról és folyamatokról. Mindez világosan megmutatja, hogy ebben az esetben is csupán a nemzetközi baloldali hálózat újabb, politikai alapon szerveződő delegitimációs törekvéseiről beszélhetünk, amelynek oka a polgári-nemzeti kormányzat balliberális törekvéseket elutasító határozott politikája, célja pedig a demokratikus választások során kinyilvánított legitim népakarat megdöntése – áll a Századvég elemzésében.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
