A tehetség, az elszántság és a mentális erő diadala – Legnagyobb sportlegendáink sorába emelkedett Liu Shaoang
Amint arról kora délután portálunkon is beszámoltunk, Liu Shaoang olimpiai bajnoki címet szerzett a férfi 500 méter egyéniben, rövidpályás gyorskorcsolyában. A káprázatos korcsolyázással megszerzett aranyérem sporttörténelmi eredmény, ugyanis ez az első egyéni elsőség, amelyet magyar színekben nyerni tudott egy sportoló.
Minden összeesküdött ellenünk. Az olimpia előtt jött a koronavírus. Ledöntötte a lábáról olimpiai-, világ- és Európa-bajnok versenyzőnket, Liu Shaoangot. Ekkor már január végén jártunk. Vagyis a lehető legrosszabbkor, a felkészülési időszak hajrájában jött a betegség. Rövid ideig még az is kérdőjeles volt, hogy a kisebbik Liu-fivér egyáltalán kiutazhat-e majd Pekingbe?
Ahhoz, hogy érzékeltessük, mindez mit jelentett nem csupán Shaoang, de az egész magyar rövidpályás gyorskorcsolya-csapat számára is, el kell mondani, hogy Ádó – testvérbátyjához hasonlóan – nevezve volt egyéni 500, 1000 és 1500 méteren, valamint a férfi- és a vegyes váltóban is. Vagyis Liu Shaoang esetleges kiesése alapjaiban rengette volna meg az egész csapatunkat.
Pontosan tudta ezt Liu Shaoang is, aki – kihasználva, hogy tünetmentes – utazni ugyan nem tudott a többiekkel, de itthon gőzerővel készült tovább. Köszönet illeti ebben versenyzőtársait, például azt a Burján Csabát is, aki ezúttal korábbi fegyelmi vétsége miatt ugyan nem tarthatott a csapattal, ugyanakkor szívvel-lélekkel segítette, segítették Ádó felkészülését.
Amikor aztán jött a jó hír, hogy Shaoang ötödször is negatívat tesztelt, és utazhat, jöttek a pekingi megpróbáltatások. Előbb az 1500 egyéniben első helyen beérkező Liu Shaolin Sándort zárták ki egy vitatható ítélettel, talán egy kicsit azért is, mert egy hazai jégen szereplő versenyzőt előzött meg...
Azután jött az 5000 méteres csapatdöntő, amelyben olimpiai címvédőként lépett jégre a magyar férfi váltó, hiszen – ki feledné – Pjongcsangban ezen a távon született meg a téli olimpiák történelmének első magyar aranya. Sajnos a címvédés nem sikerült, de ennél is fájóbb volt, hogy a sikertelen verseny után néhány szerencsétlen megnyilvánulás is napvilágot látott, amely korábban nem volt jellemző korisainkra.
Így érkeztünk el az utolsó olyan versenynaphoz, amelyen a korábbi évek eredménysorai alapján reális volt az éremesély, hiszen Liu Shaolin Sándor és Krueger John-Henry is rajthoz állt, a harmadik magyar résztvevő, Liu Shaoang pedig már minden létező versenyt, a vb-t, az Eb-t és a Világkupát is megnyerte ezen a távon. Ám nem lehetett tudni, hogy a korábbi kálváriák milyen nyomot hagytak a mieinkben. Liu Shaolin Sándor és Krueger John-Henry sajnos már a negyeddöntőben kiesett, őket talán lelkileg is megviselték az elmúlt napok eseményei.
Ekkor lépett elő Liu Shaoang, aki az utolsó negyeddöntős futamban indult. Ekkor már nemcsak az imént vázolt nehézségek nyomták a vállát, de az a tudat is, hogy neki kell megmenteni ezt a számot, és elérni azt, hogy végül ne egy vitákkal kísért csapatelődöntő legyen az utolsó „pekingi dobása” rövidpályás gyorskorcsolyázóinknak.
Ádó különleges tehetségéről és elszántságáról már bőven meggyőződhettünk az elmúlt néhány évben. Ma azonban az is kiderült, hogy elképesztő mentális erő is lakozik a mindössze 23 éves klasszisban.
Előbb a negyeddöntőt, majd az elődöntőt is megnyerte, így a legjobb idővel jutott be az olimpiai fináléba. A minimális célt ezzel már teljesítette, hiszen az olimpiai pontszerzés biztossá vált, ám nem elégedett meg ennyivel. Csodálatos teljesítménnyel, rajt-cél győzelmet aratott a döntőben, amellyel felért a csúcsra: olimpiai bajnok lett!
Győzelmével Liu Shaoang többszörösen is történelmi tettet hajtott végre. Ő az első magyar sportoló, aki egyéni olimpiai bajnok lett a téli olimpiák történetében. Szintén ő az első, aki két olimpián is aranyat tudott nyerni és ő az első olyan magyar, aki egy téli olimpián több – esetünkben rögtön három – érmet is nyert. Nem túlzás: a magyar sport legnagyobb alakjai közé emelkedett!
Örömünk teljes lehet. Nemcsak azért, mert sorrendben a második téli játékokon is felcsendül majd a magyar Himnusz, de azért is, mert sok-sok évtizednyi várakozás után a magyar sport immáron a téli olimpiákra is „megérkezett”! Ahogyan az egy páratlanul sikeres sportnemzet esetében dukál.
Vezető kép: MTI/Kovács Tamás
