Pesti Srácok

Áder János: Dicséret illeti az erdészek munkáját

Áder János: Dicséret illeti az erdészek munkáját

Dicséret illeti az erdészeket nemcsak az elmúlt hét év, hanem az elmúlt száz esztendőben végzett munkájukért – mondta Áder János köztársasági elnök a Pilisszentkereszt fölötti Kakashegyen tett látogatásakor hétfőn, az Erdők nemzetközi napján.

Áder János felidézte: 2014 decemberében a tartós ónos eső miatt súlyos jégkárt szenvedett a pilisi erdők ezen része is, és az akkori látogatásakor hatalmas pusztítás látványa fogadta őt. Ennek a kárnak a felszámolása nagyon nagy erőfeszítéseket igényelt az erdészektől – fogalmazott. Hozzátette, hogy az erdészek munkáját nemcsak az elmúlt hét év, hanem az elmúlt száz esztendő miatt is dicséret illeti, hiszen az első világháború után Magyarország elveszítette erdőterületeinek mintegy kilencven százalékát. A megindult erdősítési programnak köszönhetően azonban száz év alatt a duplájára– 21 százalékra – nőtt az erdőterületek nagysága. Az államfő kifejtette: az erdészek folyamatosan tették a dolgukat, elhárították a károkat, megújították az erdőket, de újakat is telepítettek. Hangsúlyozta azt is, hogy az erdősítés folytatódik, ugyanakkor jelentős kihívásokkal is szembe kell nézni, hiszen a megváltozott klímához is alkalmazkodni kell már, így például ahhoz, hogy immár harmadik éve nincs elegendő csapadék télen. Ez az erdőtelepítéseket is jelentősen megnehezíti, hiszen az őszi telepítéseket akár tönkre is teheti. A köztársasági elnök ismét köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik részt vettek a 2015-ös összefogásban – a közszolgálati médiának, magánszemélyeknek, vállalatoknak –, akik támogatásukkal segítették a jégkárok minél hamarabbi elhárítását.

Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára és Reinitz Gábor, a Pilis Parkerdő Zrt. vezérigazgatója társaságában tett látogatásán az államfő kiemelte azt is, hogy az elültetett fák mára megerősödtek, és képesek ellenállni az időjárás újabb és újabb kihívásainak. Reinitz Gábor a bejáráson elmondta, hogy a parkerdő 65 ezer hektárt kezel a főváros térségében, ahol mintegy hárommillió ember él. A 2014. decemberi jegesedés az említett terület mintegy harmadát érintette, ebből 10 ezer hektáron keletkeztek nagyon komoly károk. A kárfelszámolás jelentős része 2016-ra történt meg, szakszerű és következetes munkával sikerült az erdőket megóvni, emellett olyan irányba is el tudtak indulni, amivel az erdők ellenállóbak lehetnek a szélsőséges természeti hatásokkal szemben. Hangsúlyozta, az erdőknek is egyre nagyobb szerepük van, például a vízvisszatartás szempontjából. A helyreállítási munkálatokra mintegy 150 millió forintot fordítottak, amiből hozzávetőleg ötvenmillió forintot tett ki a támogatói forrás, százmillió forintot pedig a Pilisi Parkerdő saját gazdálkodásból fordított rá – fűzte hozzá. 2014-ben főként a Pilisben okozott drámai mértékű kárt az ónos eső és a jegesedés: csaknem ötvenezer hektár erdőt, az összes állami erdő öt százalékát érintette a természeti kár. Az államfő kezdeményezésére 2015 márciusában az Országos Erdészeti Egyesület az MTVA-val közösen „SOS – Bajban az erdő!” címmel tematikus napot tartott, amely közel ötvenezer magánember, kis- és nagyvállalat társadalmi felelősségérzetét mozgósította.

Forrás: MTI ; Fotó: MTI/Bruzák Noémi

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Exkluzív 2023 január 7.
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.