Akkugyártáshoz is használt mérgező oldószert találtak a gödi ivókutakban
Akkumulátorgyártáshoz is használt mérgező oldószert találtak a gödi kutak vizében – írja az atlatszo.hu egy független szakértői vizsgálatra hivatkozva. A vizsgálat célja a talajvíz minőségének, valamint a gödi akkumulátorgyár vízminőségre gyakorolt hatásainak ellenőrzése volt.
A március végén elvégzett vizsgálatban három alsógödi kút vizéből vettek mintát, amelyeket laboratóriumban megvizsgáltak és megtörtént a szakértői értékelés is. A mintavételek a Tisza, a Gerle és a Diófa utca egy-egy ingatlanjának kútjából történtek, amelyek körülbelül 800–1000 méterre vannak a Samsung üzemétől és egymástól. Az eredmények szerint a gödi kutak vizének nitráttartalma meghaladja a határértéket, ez azonban Magyarország számos településén megfigyelhető – írja az atlatszo.hu.
Ezen kívül az akkumulátorok elektródájának gyártásához használt N-metil-2-pirrolidon (NMP) nevű oldószer is megtalálható a vízmintákban, holott jelenléte nem normális a talajvízben. Az anyag biztonsági adatlapja szerint bőrirritáló hatású, súlyos szem- és légúti irritációt okozhat, károsíthatja a magzatot. A kutak vizébe úgy juthatott az oldószer, hogy a levegőből a talajra leülepedett anyagot a csapadékvíz a talajvízbe mosta. Közvetlenül nem valószínű, hogy a talajvízbe kerülhetett az anyag, mert ahhoz, hogy ilyen távolságban ilyen koncentrációban megmutatkozzék, nagy szennyező forrásnak kellene lenni a gyárban.
Egy 2019-ben készült vizsgálati dokumentáció szerint a Samsung-gyár évente több mint tízezer tonnát használ fel ebből az oldószerből. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer a Samsung által szolgáltatott adatai alapján 2020-ban 354 kg N-metil-2-pirrolidon jutott a levegőbe. Az akkumulátorgyártáshoz szükséges lítium nyomelemként a dunai üledékek vizében is megtalálható alacsony koncentrációban, a gödi három kút vizében viszont ennél magasabb értékeket mértek. A lítium a biztonsági adatlapja szerint szintén egészségkárosító anyag.
A kimutatott és a hazai jogszabályokban határértékkel nem rendelkező Lítium, illetve N-metil-2-pirrolidon esetében, összhangban a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben, illetve a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben foglaltakkal, egy teljes körű tényfeltárással lenne célszerű kivizsgálni ezen anyagok jelenlétének okait. Ennek szükségességét támasztja alá az a tény is, hogy a talajvíz áramlási iránya a vizsgált területen keletről nyugat felé (a Duna irányába) mutat. Ezt a természetes adottságot kihasználva – a részletes tényfeltárás elvégzéséig – érdemes lenne 2-3 db állandó talajvízfigyelő kutat létesíteni a lakóövezet és az ipari park közé, hogy a talajvízben oldott kockázatos anyagok koncentrációjának időbeli és térbeli változását nyomon lehessen követni
– állapítja meg a szakvélemény összegzése. A vízügyi hatóság nem adja ki a gödi iparterület monitoring-kútjainak vizsgálati dokumentumait arra hivatkozva, hogy ezek döntést előkészítő, tíz évig titkosítható adatok. Az ügyben bírósági per van folyamatban.
Forrás: atlatszo.hu; Fotó: Járdány Bence/Greenpeace
