Pesti Srácok

Az Európai Unióban csak a magyarokat védi rezsicsökkentés

Az Európai Unióban csak a magyarokat védi rezsicsökkentés

Miközben számos uniós tagállamban brutális mértékben drágultak a rezsiköltségek az elmúlt egy évben, hazánkon kívül sehol nincs hatályban a rezsicsökkentéshez hasonló átfogó intézkedés a lakosság terheinek mérséklésére. Több országban megduplázódott a földgáz, vagy az áram ára, de arra is van példa, hogy a korábbinál négyszer-ötször kell többet fizetni ezekért a tételekért.

Hazánkon kívül az összes EU-s tagállamban emelkedtek a rezsiköltségek az árpilisig eltelt esztendőben, sok helyen a rendkívüli drágulás elsősorban a kőolaj és a földgáz áremelkedésének köszönhető – írja az Origo.Ezek a nyersanyagok már tavaly év végén jócskán többe kerültek, mint az azt megelőző időszakban, s az ukrajnai konfliktus körüli bizonytalanság – mint például az orosz energiahordozók lehetséges embargója – tovább drágították a földgázt és a kőolajat. A Magyarországon tíz éve bevezetett rezsicsökkentéshez hasonló átfogó segítségre azonban a többi uniós tagállamban nem számíthatnak a háztartások, így Európa-szerte akár a korábbi ár többszörösét fizethetik a gázfűtésért, vagy az áramért, de sok helyen jelentősen emelkedett a fűtőolaj ára is.

Az Origo arról számol be, hogy az EU 26 tagállamában átlagosan 35,2 százalékkal, vagyis több mint harmadával nőttek a rezsiköltségek, s Lettországban például 335 százalékos volt az emelkedés mértéke. A szociális és jóléti intézkedésekre hagyományosan sok figyelmet összpontosító Franciaországban idén átlagosan 14 százalékkal kerül majd többe a háztartások rezsije az előrejelzések szerint, de több nyugat-európai államban is mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk az embereknek, amikor a hónap végén befizetik a számláikat. Írországban 45, Luxemburgban 41, Belgiumban pedig közel 26 százalékkal nőttek a rezsiköltségek. Hollandiában még ennél is magasabb – 86 százalékos – volt a drágulás mértéke. A korábbinál jóval több teher hárul több balti állam háztartásaira is. Észtországban idén áprilisban átlagosan közel 60 százalékkal emésztett fel több költséget egyhavi rezsi, mint egy évvel korábban. Litvániában ez a szám 37,9 százalék, Lettországban pedig egészen extrém módon – 335 százalékkal – nőttek a rezsi terhek – írja cikkében az Origo. A régiónkból Csehországot, a mediterrán térségből pedig Olaszországot érdemes kiemelni: utóbbi helyen 28, míg a V4-es államban 18 százalékkal drágultak a rezsiköltségek. Az EU egyik legszegényebb országában, Romániában szintén jelentősen, 65 százalékkal emelkedett a lakosoknak ez a kiadása.

Forrás: Origo; Fotó: MTI/Rosta Tibor

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.