Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Sétányt neveznek el a pufajkás Horn Gyuláról Angyalföldön

PPestiSrácok.hu Forró drót 2022. május 19. 15:14
Sétányt neveznek el a pufajkás Horn Gyuláról Angyalföldön

Sétányt neveznek el Horn Gyuláról, a Magyar Népköztársaság utolsó külügyminiszteréről, a szocialista párt egykori elnökéről, a rendszerváltás utáni magyar köztársaság harmadik miniszterelnökéről Budapesten. A fővárosi közgyűlés a következő, jövő heti ülésén dönt erről a kérdésről – számolt be róla a Telex. Horn Gyula 1956. október vége és november eleje között nemzetőr volt, majd belépett a megalakuló MSZMP-be. 1956 decemberétől 1957 júniusáig az MSZMP KB felkérésére a karhatalmi őrszolgálatnál, az úgynevezett pufajkásoknál volt állományban.

A Horn Gyula sétány a XIII. kerületben, a Gyermek téren telekalakítással létrehozott új közterület helyén lesz – mondta Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a közgyűlés napirendi pontjairól tartott háttérbeszélgetésen. Itt áll egyébként a politikus szobra is. A fővárosi szabályozás szerint olyan személyről lehet közterületet elnevezni, aki már legalább öt éve meghalt.

Nem ez az első közterület, amit a politikusról neveznek el: a németországi Wertheim egyik utcája (Gyula-Horn-Straße) is az ő nevét viseli. Horn Gyulának több szobrot is állítottak az elmúlt években. 2013-ban emléktáblát avattak egykori lakhelyén, az Újpesti rakparton. Ebben az évben avatták föl bronz fejszobrát Marcaliban; a portrészobor az MSZP helyi irodájának falára illesztett márványlapon található. 2014-ben tanácskozótermet neveztek el róla az Európai Parlament brüsszeli székházában, valamint egész alakos szobrot állítottak neki az angyalföldi Gyermek téren – idézte fel a portál, amely összegyűjtött pár fontos politikai momentumot Horn Gyula életéből.

Pufajkás múlt

PestiSracok facebook image

1956. október vége és november eleje között – állítása szerint – nemzetőr volt, majd belépett a megalakuló Magyar Szocialista Munkáspártba. 1956 decemberétől 1957 júniusáig az MSZMP KB felkérésére a karhatalmi őrszolgálatnál, az úgynevezett pufajkásoknál volt állományban.

Külügyminiszteri karrier

1989-ben külügyminiszter lett a Németh Miklós vezette kormányban. Külügyminisztersége idején került sor a diplomáciai kapcsolatok felvételére Dél-Koreával, Izraellel, a Vatikánnal és a Dél-afrikai Köztársasággal.

Német újraegyesítés

1989. június 27-én Alois Mock osztrák külügyminiszterrel együtt nagy nyilvánosság előtt jelképesen átvágta a „vasfüggönyt” a magyar–osztrák határon, és bejelentette, hogy a magyar hatóságok átengedik a nyugati határon a Német Demokratikus Köztársaság azon állampolgárait, akiket Ausztria vízum nélkül hajlandó fogadni – hozzájárulva ezzel a német újraegyesítéshez.

Forrás: Telex; Fotó: MTI/Kovács Attila

Kapcsolódó témák
angyalföld horn gyula pufajkás mszmp 1956 mszp sétány xiii. kerület
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)