Pesti Srácok

Szili Katalin: az első világháború után háromszázötvenezer magyar katona nem tért haza a frontokról

Szili Katalin: az első világháború után háromszázötvenezer magyar katona nem tért haza a frontokról

Ma különösen szükség van a hősökre való emlékezésre akkor, amikor a szomszédunkban háború dúl – mondta Szili Katalin vasárnap, a Tolna megyei Kismányokon rendezett hősök napi megemlékezésen. Szili Katalin felidézte azt is, hogy az első világháború után háromszázötvenezer magyar katona nem tért haza a frontokról.

– tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy elsőként 1917-ben a VIII. törvénycikk tette kötelezővé a hősök emlékének megörökítését, 1924-ben pedig újabb törvény rendelkezett arról, hogy május utolsó vasárnapja legyen a hősök napja.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott Szili Katalin, aki felidézte azt is, hogy az első világháború után 350 ezer magyar katona nem tért haza a frontokról.

– hangsúlyozta. Szólt arról is, hogy ez a nap nemcsak a háborúkban elesett hősök, hanem az elhurcoltak emléknapja is.

– tette hozzá Szili Katalin, aki önkormányzati vezetőkkel és civil szervezetek képviselővel koszorút helyezett el a kismányoki hősök emlékművénél.

Simon Lászlóné, a kismányoki német nemzetiségi önkormányzat elnöke az ünnepségen elmondta: az elhurcoltak neve alatt található urnában az andrejevkai temetőből származó föld emlékeztet valódi nyughelyükre. Kismányokon az 1935-ben emelt emlékoszlopra hatvan hős neve került fel; huszonegyen az első, húszan a második világháborúban haltak meg, tizenkilencen pedig nem tértek vissza a második világháború után a szovjet munkatáborokból, a málenkij robotról. A 320 lakosú völgységi községben 2003 óta emlékeznek meg a háborúkban elesettekről és a szovjet lágerek áldozatairól. A vasárnapi ünnepségen német és magyar nyelvű kulturális műsorral adóztak emléküknek.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kiss Dániel

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.