Pesti Srácok

Szili Katalin: az első világháború után háromszázötvenezer magyar katona nem tért haza a frontokról

Szili Katalin: az első világháború után háromszázötvenezer magyar katona nem tért haza a frontokról

Ma különösen szükség van a hősökre való emlékezésre akkor, amikor a szomszédunkban háború dúl – mondta Szili Katalin vasárnap, a Tolna megyei Kismányokon rendezett hősök napi megemlékezésen. Szili Katalin felidézte azt is, hogy az első világháború után háromszázötvenezer magyar katona nem tért haza a frontokról.

– tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy elsőként 1917-ben a VIII. törvénycikk tette kötelezővé a hősök emlékének megörökítését, 1924-ben pedig újabb törvény rendelkezett arról, hogy május utolsó vasárnapja legyen a hősök napja.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott Szili Katalin, aki felidézte azt is, hogy az első világháború után 350 ezer magyar katona nem tért haza a frontokról.

– hangsúlyozta. Szólt arról is, hogy ez a nap nemcsak a háborúkban elesett hősök, hanem az elhurcoltak emléknapja is.

– tette hozzá Szili Katalin, aki önkormányzati vezetőkkel és civil szervezetek képviselővel koszorút helyezett el a kismányoki hősök emlékművénél.

Simon Lászlóné, a kismányoki német nemzetiségi önkormányzat elnöke az ünnepségen elmondta: az elhurcoltak neve alatt található urnában az andrejevkai temetőből származó föld emlékeztet valódi nyughelyükre. Kismányokon az 1935-ben emelt emlékoszlopra hatvan hős neve került fel; huszonegyen az első, húszan a második világháborúban haltak meg, tizenkilencen pedig nem tértek vissza a második világháború után a szovjet munkatáborokból, a málenkij robotról. A 320 lakosú völgységi községben 2003 óta emlékeznek meg a háborúkban elesettekről és a szovjet lágerek áldozatairól. A vasárnapi ünnepségen német és magyar nyelvű kulturális műsorral adóztak emléküknek.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kiss Dániel

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.