Pesti Srácok

Dzsihadisták mészárolhattak le közel százötven civilt Maliban

Dzsihadisták mészárolhattak le közel százötven civilt Maliban

Több mint százharminc polgári személyt öltek meg a hét végén Mali középső részén. A kormány a gyilkosságokkal az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz csatlakozott dzsihadistákat vádolja. Helyi képviselők szerint rendszeresen követnek el tömeggyilkosságokat Diallassagouban és Bankass Cercle közigazgatási egység másik két településén. Ez a terület a Száhel-övezetet évek óta vérbe borító erőszak egyik fő góca.

Nouhoum Togo bankassi önkormányzati képviselő szerint az áldozatok száma jóval magasabb lehet, mint a kormány által hétfőn közölt százharminckettő. A képviselő az AFP francia hírügynökségnek elmondta, hogy a térségben két hete a hadsereg hadműveletet hajtott végre, amelynek során a katonák összecsaptak a dzsihadistákkal, akik több tucatnyian motoron tértek vissza, hogy bosszút álljanak a lakosságon. Hozzátette, hogy a fegyveresek mintegy száz férfit elhurcoltak, akiket két kilométerrel odébb agyonlőttek. A kormány az Amadou Koufa vezette Katiba Macina nevű dzsihadista szervezet számlájára írja a támadásokat. Amióta a szervezet 2015-ben csatlakozott az al-Kaidához, Mali középső részében gyakoriak a dzsihadista túlkapások. A terület nagy része kicsúszott a központi kormány ellenőrzése alól.

2020 óta a szélsőséges csoportoknak tulajdonított támadásokban megölt polgári személyek száma megduplázódott a Száhel-övezet középső részén egy nyugat-afrikai civil szervezeteket tömörítő szövetség csütörtökön közzétett jelentése szerint. Egy márciusban közzétett ENSZ-jelentés szerint közel 600 civil halt meg 2021-ben, elsősorban dzsihadista szervezeteknek, valamint önvédelmi milíciáknak és a fegyveres erőknek tulajdonított támadásokban.

Forrás: MTI; Fotó: AFP

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.