Pesti Srácok

Kimagasló az erdélyi magyarok részvételi aránya a romániai népszámláláson

Kimagasló az erdélyi magyarok részvételi aránya a romániai népszámláláson

A Népszámlálás.ro eredményei szerint mintegy hétszázezer magyar töltötte ki sikeresen az online népszámlálási kérdőívet május 27-ig, és ezzel minden előzetes becslést és várakozást meghaladt a népszámlálás első szakaszában a magyar részvétel.

A romániai magyarok összeírását elősegítő tájékoztató és támogató kampány portáljának keddi közleménye szerint az országos szinten beküldött kérdőívek száma csaknem 11 millió, ami 58%-os becsült részvételi arányt jelent. Az egyedi, az Országos Statisztikai Intézet által elfogadott és érvényesített személyi kérdőívek száma azonban 8,9 millió, a becsült lakosság 46,8%-a. A fennmaradt 2,1 millió kérdőív az érvénytelenített, hiányosan vagy többszörösen beküldött űrlapokra, avagy az üres lakásokra vonatkozik – írja a Krónikaonline.

A becsült magyar részvétel jóval az országos átlag feletti, 67%-os. A megyék magyarságaránya szerint mintegy 800 ezer „magyar kérdőív” érkezhetett be a statisztikai intézet rendszerébe, ebből 340 ezret egyénileg, otthonról, további 460 ezret pedig az összeírópontokon regisztráltak. Barna Gergő szociológus, a cenzus magyar tájékoztató és támogató kampányának koordinátora szerint mintegy 700 ezer romániai magyarnak sikerült érvényesen kitöltenie a népszámlálási kérdőívet az első szakaszban. A hét erdélyi, jelentős magyar lakossággal rendelkező megye nagyon jól teljesített az országos rangsorban: Hargita 73%, Kovászna 71%-os részvételi aránnyal a második, illetve harmadik helyen zárták az első fázist. Bihar a negyedik, Kolozs az ötödik, Maros megye a hatodik helyen végzett, mindhárman 65%-ot meghaladó részvételi aránnyal. Szilágy a tizenkettedik, Szatmár pedig a tizenharmadik helyezéssel fejezték be az első szakaszt, mindkettő 60% feletti részvétellel.

Az erdélyi nagyvárosok lakossága körében is népszerűnek bizonyult az online válaszadás lehetősége: Sepsiszentgyörgyön 81%, Csíkszeredában 77%, Aradon 75%, Marosvásárhelyen 74%, Brassóban 72%, Nagyváradon 71%, Szatmárnémetiben 70%, Zilahon 68%, Kolozsváron 67%, Nagybányán 62%, Temesváron 61%-ra becsülhető a részvétel.

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozta a kampánykoordinátor. Hozzátette, a népszámlálás ezzel még nem fejeződött be, kezdődik a második félidő. Akik nem éltek az önkitöltés lehetőségével, vagy érvénytelen kérdőívet küldtek be, azokat júniusban számlálóbiztos fogja megkeresni otthonukban.

Forrás: Krónikaonline; Fotó: Népszámlálás.ro

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.