Pesti Srácok

Merkel szerint Putyint a nyugati demokratikus modell elleni gyűlölet vezérli

Merkel szerint Putyint a nyugati demokratikus modell elleni gyűlölet vezérli

Vlagyimir Putyin orosz elnök gyűlölete a nyugati demokratikus modell ellen irányul, és szét akarja rombolni az Európai Uniót – jelentette ki Angela Merkel volt német kancellár kedden, Berlinben, Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával kapcsolatban.

A volt kancellár egy esti pódiumbeszélgetésen – amely az első nagyobb szabású nyilvános szereplése volt politikai pályafutása tavaly decemberi befejezése óta – Vlagyimir Putyinhoz fűződő viszonyáról elmondta, hogy az orosz elnök már egy 2007-ben, Szocsiban folytatott tárgyalásukon közölte vele, hogy a Szovjetunió összeomlását tartja a huszadik század legnagyobb tragédiájának, mire ő azt mondta, hogy a Szovjetunió összeomlása az élete "legszerencsésebb fejleménye" volt, hiszen szabad lett. Hozzátette: már akkor világos volt, hogy nagy véleménykülönbség van közöttük, és ez az évek során tovább mélyült.

Nem sikerült teljesen lezárni a hidegháborút

Mint mondta, "nem sikerült teljesen lezárni a hidegháborút", mert a közép- és kelet-európai térség ugyan 1989–90-ben megszabadult a kommunista diktatúrától és előrehaladt az európai egységfolyamat, de nem sikerült fenntartható viszonyt kialakítani Oroszországgal, és nem sikerült kialakítani olyan "biztonsági architektúrát" Európában, amely megakadályozhatta volna az ukrajnai háborút.

PestiSracok facebook image

A 2008-as bukaresti NATO-csúcsról szólva kiemelte: részben éppen azért ellenezte az úgynevezett tagsági akcióterv beindítását Ukrajna számára, mert tudta, hogy Vlagyimir Putyin "hadüzenetként" értékelné ezt a lépést, részben pedig azért, mert Ukrajna akkoriban "oligarchák által uralt ország" volt, amelynek nem lett volna helye a NATO-tagok körében. Hangsúlyozta: mély szomorúsággal veszi tudomásul, hogy végül mégsem sikerült elkerülni a háborút, de nem tud szemrehányást tenni magának, nem tudja azt mondani, hogy nem törekedett eléggé.

– mondta Angela Merkel.

A minszki megállapodás már történelem

Az orosz–ukrán konfliktus politikai rendezéséről Németország és Franciaország közvetítésével 2015 februárjában kötött minszki megállapodással kapcsolatban kiemelte, hogy az viszonylagos "nyugalmat" teremtett, és az időközben eltelt hét évben Ukrajna sokat fejlődött és erősödött.

– fejtette ki a volt kancellár.

– tette hozzá Angela Merkel, aláhúzva, hogy az orosz elnök Ukrajna elleni támadása fordulópont, egy óriási tragédia, és semmivel sem igazolható, brutális szakítás a nemzetközi jog előírásaival, amely nemcsak az ukrán, hanem az orosz népnek is nagy szenvedést okoz. Kiemelte, hogy Vlagyimir Putyint a nyugati demokratikus modell elleni gyűlölet vezérli. Az orosz elnök felfogásából szerinte az következik, hogy nem tűrheti el, hogy Ukrajna szabad, demokratikus és a saját útját járó ország legyen.

– mondta Angela Merkel.

Forrás: MTI; Fotó: Mikhail Svetlov/Getty Images

Ajánljuk még

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

Jelenés helyett, avagy a szív diadala Međugorjéban

Exkluzív 2023 augusztus 30.
Van egy hely a világon, ahol a hit a mindennapi élet természetes, magától értetődő része. Ahol Isten és a Szűzanya jelenléte annyira élő, hogy szinte tapintani lehet a tűző napon, a 40 fokos rezonáló levegőben, a kövekben, az áhítattól ragyogó és könyörgő arcokon. Međugorje kicsinyke település Bosznia-Hercegovinában, alig néhány kilométerre a horvát határtól, amelynek a nevét 1981 után ismerte meg a világ. Hívek tömegei zarándokolnak azóta ide az év minden napján, hogy találkozzanak az élő Istennel és a Szűzanyával, választ kapjanak legsúlyosabb kérdéseikre, hogy megérintse őket is a Béke Királynője. Soha nem volt még akkora szüksége a világnak egy óvó, intő anyai szívre, mint napjainkban, és talán soha nem áhítottuk még így a békét, mint ma, amikor ártatlan emberek veszítik életüket számlálatlanul és értelmetlenül a közvetlen szomszédságunkban, és nem létező igazságokat latolgatva attól rettegünk, legalább ne égjen holnap az egész világ. Međugorjéban mégis valami megmagyarázhatatlan nyugalom árad minden épületből, minden szegletből. Szent Jakab temploma előtt betölti a teret a halk hozsanna. Az emberek csak jönnek és jönnek, énekelnek. Odabent a templomban egymás után borulnak térdre, pár száz méterre a feltámadt Krisztus térdéről törlik a kicsorduló könnyeket és mosollyal az arcukon indulnak tovább. A hitük az, ami mosollyá változtatja a könnyeket és reménnyé az elveszettséget, békévé a békétlenséget.