Pesti Srácok

A WHO a majomhimlő elleni oltóanyagok igazságos elosztásán dolgozik

A WHO a majomhimlő elleni oltóanyagok igazságos elosztásán dolgozik

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a majomhimlő elleni vakcinák igazságos elosztórendszerének kiépítésén dolgozik, a tervezet heteken belül elkészülhet – jelentette be Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a (WHO) főigazgatója szerdán.

Az ENSZ egészségügyi szervezetének főigazgatója szerdai nyilatkozatában elmondta, hogy az elosztási mechanizmus az igazságosság elvére épül majd. A himlő elleni védőoltás 85 százalékban ugyanis hatékonynak bizonyult a majomhimlő ellen is, az ebből rendelkezésre álló mennyiséget igyekeznének szükség szerint elosztani a világ országai között.

Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója ugyanakkor aggodalmát fejezte ki, amiért a gazdagabb országok elkezdték felvásárolni a rendelkezésre álló állományt anélkül, hogy figyelembe vették volna Afrika szükségleteit a majomhimlő elleni küzdelemben, ahonnan a vírus feltehetőleg elterjedt. A regionális igazgató óva intette a kormányokat attól, hogy megismételjék a koronavírus-járvány hibáit a majomhimlő kezelésében, máig ugyanis a szegényebb országok lakosságának csupán 17 százaléka kapott egy dózist a koronavírus elleni védőoltásból – jegyzi meg az AP amerikai hírügynökség.

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozta Kluge. Az európai regionális igazgató ugyan elismerte az gazdagabb és szegényebb, a déli féltekén fekvő országok közti egyenlőtlenséget az erőforrások terén, azt azonban nem zárta ki, hogy azok a fejlett országok is a WHO által kiépítendő rendszeren keresztül kaphassanak védőoltást, ahol nagy számban ütötte fel a fejét a majomhimlő – ilyen például Nagy-Britannia, ahol Afrikán kívül eddig a legtöbb esetet azonosították.

Több egészségügyi szakértő kifogásolta, hogy a vírus elleni küzdelem fókuszában ismét a fejlettebb, tehetősebb országok állnak, miközben Afrikában – ahogy Francois Balloux, a University College London (UCL) fertőzőbetegség-szakértője fogalmazott – csúnyább vonulata van a vírusnak, ami emberi életeket is követelt. Balloux úgy vélte, legyen bármilyen oltási program Európában, ez nem fogja megoldani a problémát. Az afrikai kontinens több országában évtizedek óta honos a majomhimlő; ebben a térségben csak idén 72 ember halálát okozta a vírus, jelenleg 1500 feltételezett esetet kezelnek.

– szögezte le Ahmed Ogwell, az afrikai járványügyi központ (Africa CDC) megbízott igazgatója.

Forrás: MTI; Fotó: cnbc.com

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.