Az elmúlt időszak eseményei is azt bizonyítják, hogy nincs szükség ennyi baloldali pártra
Az április harmadikai választási kudarc óta a baloldali pártoknak nincs más választásuk, mint egymással versengeni, miközben szellemi–ideológiai, szervezeti és vezetési válságba kerültek, így szavazóik tömegesen fordultak el tőlük – hívja fel a figyelmet a XXI. Század Intézet munkatársa elemzésében. Nagy Ervin filózófus kitért arra is, hogy a baloldali pártok helyzete tovább romlik, ugyanis az időközi választásokon is leszerepeltek, de a kata-módosítás elleni tüntetések szervezőinek egy része is elhatárolódott tőlük, pedig nagyon szerettek volna a politikusok a nyakukra ülni. A megújulás hiányát pedig jól mutatja, hogy Márki-Zay Péter, a baloldal ex-miniszterelnök-jelöltje szépen lassan kúszik vissza a porondra és csak Gyurcsány Ferencnek van esélye arra, hogy egy ernyő alá terelje a balliberális oldalt. Érdemes továbbá azt is megemlíteni, hogy a baloldali tábor képtelen ennyi pártot fenntartani, így az előttük álló időszak a túlélésről fog szólni.
Egyre csak csökken a baloldali pártok támogatottsága, ami köszönhető annak, hogy továbbra sincs világos mondanójuk, egymással küzdenek és még azt sem tudják eldönteni, hogy együtt vagy külön indulnak a 2024-es választásokon. Mivel továbbra sincs víziójuk, szellemi és ideológiai válságban vannak, a szavazók is elpártoltak mellőlük. Gyurcsány Ferenc az egyetlen kivétel, hiszen ő továbbra is maradt a DK élén; a többi párt még a vezetőjét sem volt képes megtartani. Ennek ellenére ők is csak 6–7 százalékon állnak az ötven százalék feletti kormánypárti támogatottsággal szemben.
A baloldal töredezettségét jól mutatja, hogy az Országgyűlésben a hét ellenzéki pártból hat baloldali. Ennyi pártot viszont nem tudnak eltartani a baloldali szavazók
– hívja fel a figyelmet Nagy Ervin. Az időközi választások továbbá jól mutatják, hogy az április harmadikai választások óta a baloldal megítélése tovább romlott, hiszen egy-egy önkormányzati helyet leszámítva sehol sem tudtak nyerni, amíg a Fidesz–KDNP jelöltjei még polgármesteri székre is szert tehettek, sőt, két olyan településen is tudtak mandátumhoz jutni (Budapest és Szeged), amelyek baloldali fellegvárnak számítottak még április harmadikán. A baloldali pártok a kata-tüntetésekre is megpróbáltak rátelepedni, hogy politikai haszonra tegyenek szert, de ezzel napról napra tették hiteltelenebbé a néhány ezres tüntetésorozatot.
Utólag kijelenthető, hogy politikai értelemben többet ártott, mint használt a baloldali pártoknak az, hogy megpróbáltak politikai hasznot húzni az eseményekből, hiszen kiderült, hogy sem együtt, sem pedig külön-külön sem képesek nagyobb tömeget megmozgatni
– írja az elemző. Mindeközben újra felbukkant Márki-Zay Péter is, aki ugyanazzal a módszerrel, nevezetesen a Fidesz-szavazók sértegetésével és az emberek agresszív stílussal való utcára hívásával operál most is. A baloldal katások melletti kiállása pedig azért is hiteltelen, mert annak idején nem szavazták meg ennek az adózási formának a bevezetését. Gyurcsány Ferenc mindeközben már jelezte, hogy egy esetleges kormánybukás után átvenné az ország irányítását és a baloldali pártok egységbe terelését szorgalmazza, miközben a Jobbik, a Momentum és az MSZP is egyedül szeretne érvényesülni.
Az ellenzék válsága ráadásul szerkezeti válság is egyben, hiszen ennyi pártra nincs igény a baloldalon
Forrás: XXI. Század Intézet; Fotó: Facebook
