A német kormány felülvizsgálja az orosz gázszállítások visszafogása miatt bevezetett illetéket
Felülvizsgálja a német kormány az orosz gázszállítások visszafogása miatt pénzügyi nehézségekkel küszködő energiacégek megsegítésére szolgáló illetéket, mert nyereséges vállalkozások is jelentkeztek az ősszel érkező támogatásra – jelentették be pénteken Berlinben.
Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter állásfoglalása szerint az alig tíz napja bejelentett illeték jogosultsági szabályozása "több mint nem megfelelő", mert profitot termelő cégek is pénzhez juthatnak. Az úgynevezett gázbeszerzési illeték (Gasbeschaffungsumlage) eltörlése azonban nem alternatíva – húzta alá a Zöldek politikusa, hozzátéve, hogy a legfőbb cél az energiaellátás biztonságának fenntartása. Mint mondta, olyan áremelkedés indulhat el télen, amelyhez képest az illeték csekélységnek tűnhet.
Az augusztus közepén ismertetett menetrend szerint a gázbeszerzési illeték kilowattóránként 2,419 eurócent (9,6 forint) lesz, és októbertől szedhetik be a fogyasztóktól. A pénzből kompenzációt fizetnek az orosz gázimport csökkenése által közvetlenül érintett importőröknek a kiesett mennyiséget pótló beszerzésekből fakadó többletköltségekre. A támogatásra időközben az ágazat 12 szereplője jelentkezett, összesen 34 milliárd euró kompenzációs igényt jelentettek be. Vannak köztük olyan cégek is, amelyek jó gazdasági állapotban vannak, külső támogatás nélkül is ki tudják gazdálkodni az orosz földgázszállítások kiesése miatti költségeket. Ez vitát váltott ki a szövetségi kormányt alkotó pártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) – között.
A földgázfogyasztók befizetéseiből és az adóbevételekből sem szabad finanszírozni támogatásra nem szoruló vállalkozásokat
– emelte ki Saskia Esken, az SPD társelnöke.
Az új illeték a társadalmi szolidaritás megnyilvánulása, és nem arra való, hogy növelje egyes cégek nyereségét
– húzta alá Christian Lindner pénzügyminiszter, az FDP elnöke. Ugyanakkor Steffen Hebestreit kormányszóvivő szerint meglehet, hogy a jogi korlátok miatt nem lehet olyan szabályozást kialakítani, amelynek révén csak azok a cégek juthatnak támogatáshoz az új illetékből, amelyek szorult helyzetbe kerülnek az orosz szállítások kimaradása miatt. Ezért előfordulhat, hogy az egyetlen lehetőség az lesz, hogy önkorlátozásra kérik a támogatásra jogosult, de jó pénzügyi helyzetben lévő cégeket – fejtette ki a szóvivő pénteki, berlini tájékoztatóján. Rámutatott, hogy ez a fajta önkorlátozás nem példa nélküli: két igen jelentős ágazati szereplő, a Shell és az RWE is bejelentette, hogy bár jogosult lenne, mégsem igényel támogatást a gázbeszerzési illetékből származó pénzből.
A földgáz fogyasztói árába beépülő illetéket azért vezetik be, mert Oroszország jelentősen visszafogta Németországba irányuló földgázszállításait. Az importőröknek ezért más forrásból, és jóval drágábban kell földgázt szerezniük, hogy elláthassák ügyfeleiket. A költségek váratlan és igen jelentős emelkedése nehezen kezelhető helyzetbe sodort vállalatokat. Az ország legnagyobb gázimportőre, az Uniper például már júliusban azonnali segítséget kért a szövetségi kormánytól, hogy elkerülje a csődöt.
A helyzet általánosabb, rendszerszintű kezelésére két megoldást kínálnak a jogszabályok. Az egyik az úgynevezett árkiigazítási mechanizmus, amellyel az ágazat szereplői az érvényes tarifát felülírva érvényesíthetik áraikban az orosz gázszállítások visszafogásából eredő többletköltségeket. Ez jelentős eltérésekhez vezetne, mert nem minden szolgáltató dolgozik orosz gázzal, így a fogyasztók egyes csoportjainál meredek áremelkedés következne, míg más csoportoknál nem változna a földgáz ára. A másik megoldás a gázbeszerzési illeték, az árkiigazítási mechanizmus kiegyensúlyozott, szolidáris – vagyis a többletköltségeket valamennyi fogyasztóra szétterítő – változata. Ennek révén a többletterhet nem egyedül az orosz szállítások csökkentése miatt nehéz helyzetbe kerülő vállalatok ügyfelei viselik, hanem az összes fogyasztó közösen.
A közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) pénteki kimutatása szerint a Németországba irányuló orosz gázszállítás továbbra is igen jelentősen elmarad az utóbbi években megszokott szinttől. Az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat–1 vezetéken alig 400 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szinten, szemben a június elején regisztrált 1800 GWh-val. Szintén nagyságrendekkel csökkent az Ukrajna–Szlovákia–Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német–cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh alá. Ugyanakkor a felkészülés az októberben kezdődő fűtési szezonra így is halad: a tározók töltöttsége 81,28 százalékos a pénteki mérések szerint. Ez jóval nagyobb a tározók üzemeltetéséről szóló gazdasági miniszteri rendeletben rögzített mértéknél. A rendelet szerint szeptember elejére 75 százalékra, október elejére 85 százalékra, november elejére 95 százalékra kell feltölteni a tározókat.
Forrás: MTI; Fotó: Facebook
