Berta Tibor: Szent István tettei hitéből fakadtak
Szent István "mélyre látó" államférfi volt, akinek tettei Istenbe vetett hitéből fakadtak – mondta Berta Tibor tábori püspök a Szent István-nap alkalmából megtartott ünnepi szentmisén szombaton, a budapesti Szent István-bazilikában.
Berta Tibor homíliájában kiemelte: Szent István hite a Szentírást nemcsak olvasó, hanem "radikálisan tettekre váltó" ember hite volt. Ugyanakkor a "megváltásra szoruló ember hite is", azé az emberé, aki tudatában volt gyöngeségének és a kísértéseknek is. A tábori püspök rámutatott: "első királyunk olyan példakép, akit nem kell eszményíteni, hiszen műveinek máig ható eredményei mindennél beszédesebben őrzik nagy formátumú alakját".
Szent István 1038-ban bekövetkezett halálakor kész megyerendszert, írásos törvényeken nyugvó, nyugat-európai típusú államot, a pápa és számos uralkodó által elismert, önálló keresztény királyságot hagyott hátra
– sorolta, hozzátéve, hogy amit első királyunk létrehozott, kiállta az idők próbáját.
Szent Istvánnak köszönhető, hogy mi itt mindnyájan magyarul beszélhetünk és egy több mint ezer éve tartó államiságot ünneplünk
– fogalmazott Berta Tibor. Felidézte: István király fia halála után, élete végén, a királyok közül elsőként Szűz Máriának ajánlotta az országát, ezzel "személyes és uralkodói drámájában" az Istenbe vetett bizalom fontosságára tanít.
Szent István bevezette a magyarságot az Istennel való kapcsolatba. Abba a személyes kapcsolatba, amely azt tudja mondani: "szeretlek, Uram!" és "bocsáss meg, Uram!". Az egyház ezt a szeretetkapcsolatot ajánlhatja fel a világnak, amely valójában az egyetlen szilárd pont, amibe kapaszkodni lehet
– tette hozzá Berta Tibor.
A rossz idő miatt nem a Szent István-bazilika előtti téren, hanem a bazilikában tartott ünnepi szertartást Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vezette. A bíboros köszöntőjében úgy fogalmazott: ez a nap hálaadás a múltért, népünk életéért és könyörgés a jövőért. Hozzátette: "idén különösen sok mondanivalónk van Isten színe előtt", hiszen újabb "nehéz, de értékekben és áldásban gazdag esztendő van mögöttünk". A bíboros kiemelte: hálát adhatunk a tavaly szeptemberi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusért, amely minden nehézség és bizonytalanság ellenére elhozta számunkra azt az élményt, hogy a hívő katolikus világ Jézus Krisztus és az Oltáriszentség körül egységben van egymással és közös küldetést teljesít az egész világ felé.
A szóbeli és írott emlékek tanúsága szerint hasonlóan nagy lelki élmény volt az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus is. Akkor egy éven belül kitört a II. világháború. Most ismét háború van, és megrendülten kérdezzük, kik vagyunk mi, magyarok, ki ez a kis nemzet itt, a Kárpát-medencében, hogy az isteni gondviselés rajtunk keresztül akarja vigasztalni és erősíteni a világot?
– fogalmazott a bíboros, majd azt kérte a hívektől, hogy az ünnepi szentmisén különösen is imádkozzanak "hazánkért, népünkért és a világ békéjéért".
A szentmise után a szokásos Szent Jobb-körmenet a várható vihar miatt elmaradt; helyette a bazilikában kihelyezett Szent Jobb-ereklye előtt imaórát tartottak, amelynek végén Erdő Péter az ereklyével megáldotta a templomban lévő, az eseményeket a bazilika előtti téren kivetítőkön, illetve a televízión keresztül követő híveket. A szentmisén részt vett Novák Katalin köztársaság elnök és férje, Veres István, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára is.
Forrás: MTI; Fotó: Neugebauer Viktor/PestiSrácok.hu
