Novák Katalin: kívánom, hogy az Úristen védje meg országunkat és ne váljunk nagyhatalmak küzdőterévé
Az Aranybullában rendelték el elsőként Szent István király ünnepének, az államalapítás napjának megtartását. A rendelkezés akkor Székesfehérvárba, a koronázó városba rendelte a mindenkori államfőt, hogy ott emlékezzen meg a nemzeti ünnepről. Ennek a rendeletnek tett eleget Novák Katalin köztársasági elnök, aki az egykori fővárosban tartotta meg ünnepi beszédét.
Novák Katalin örömmel fogadta el a székesfehérváriak meghívását, hogy a keresztény Magyarország történelmi városában ünnepeljen. Mint mondta:
Megfogadjuk a királyi oklevél szavait, Aranybulla intését és itt vagyunk, megünnepelve az államalapítást.
Kiemelte, hogy katonatisztjeink ma ünnepélyes esküvel fogadták, hogy a törvények betartásával és betartatásával Magyarországot életünk árán is megvédik.
Kívánom, hogy az Úristen védje meg országunkat és ne váljunk nagyhatalmak küzdőterévé. Mindent megteszünk, hogy magyar földön ne folyjon vér
– idézte a Magyar Nemzet a köztársasági elnököt, aki egyúttal köszönetet mondott katonáinknak hazaszeretetükért és elszántságukért.
Lehet-e ünnepelni akkor, amikor a szomszédban fegyverek ropognak? Az árak egyfolytában emelkednek, hogy tudjuk-e energiával táplálni a gazdaságot. Kell az ünnep?
– tette fel a kérdést Novák Katalin. Mint mondta, éppen most van szükség arra, hogy ráláthassunk múltunkra, hogy a nemzet magától értetődő összetartozását megtaláljuk.
Most kell Szent István istenhitéből bátorságából erőt merítenünk
– hangsúlyozta Novák Katalin. A köztársasági elnök felidézte, hogy Szent István napját még a kommunista diktatúra sem merte teljesen elvenni tőlünk, csak lényegétől igyekezett megfosztani, hiszen titkon akkor is tudták, hogy mi Szent István népe vagyunk, ezt a gyökeret pedig nem lehet kitépni a magyarok szívéből. Mint fogalmazott, egybeforrt a sorsunk Európáéval, amely elköteleződést Géza fejedelem és Szent István királyunk után mi az Európai Unióhoz való csatlakozás által erősítettük meg.
Szent István jól döntött, miképp a rendszerváltó magyarok is. Ma sem az kérdés, hová tartozunk, hanem, hogy ezer év múlva létezik-e még a magyarok természetes otthona, a keresztény Európa
– mutatott rá az államfő. Kiemelte azt, hogy hogy Magyarországnak szüksége van az európai államok közösségére és nekik is szükségük van ránk. Éppen ezért ma, amikor kontinensünk nagyhatalmak küzdőterévé válhat, egymásnak kell vetnünk a vállunkat, közös döntéseket kell hoznunk, amelyek a közös jót szolgálják.
Nekünk, magyaroknak is fel kell ismernünk az azonos értékeket és érdekeket, ahogy a többieknek is, országaink között ugyanakkor jelentősek a különbségek, ezt is tudomásul kell venni. Együttműködésünk és megértésünk előfeltétele, hogy ne zsaroljanak bennünket, sem a minket megillető pénzzel, sem az általunk elutasított ideológiákkal
– rögzítette a köztársasági elnök. Az államfő ennek kapcsán rámutatott: nehéz időket élünk, és még kijózanítóbb idők jönnek. A világ és ezen belül Európa rendjének megőrzéséhez bátor és határozott vezetőkre van szükség, akik képesek a jog és igazságosság fenntartására, és nem riadnak meg a pillanatnyi megméretésektől, akik türelmesek és józanok tudnak maradni.
Próbatétel előtt állunk, ezért nemcsak jó vezetőkre van szükség, hanem jó magyar emberekre. A magyarság válságálló és van képessége az összekapaszkodásra, még ha ez nem is látszik. Ebben van az erőtartalékunk itt, Székesfehérváron, Budapesten, a Nyírségben és Baranyában, Kárpátalján és Délvidéken is
– hangsúlyozta a köztársasági elnök, majd határon innen és közös erőfeszítést kért a magyaroktól, hogy ezer év múlva is magyarul szólhasson nemzeti imádságunk és legyen, aki énekelje. Mint fogalmazott, a család a nemzet kovásza, így addig fog erősödni a magyarság, amíg lesznek, akik gyermekeket vállalnak. Novák Katalin elmondta; üdvözli azt a döntést, amelynek köszönhetően a babavárók segítése, a családok otthonteremtéséhez nyújtott támogatása a tervezettnél tovább megmarad, és jövőre is elérhető lesznek.
Az államalapítás hasonló a családalapításhoz. Bátorságot, hitet, elszántságot és jövőbe vetett reménységet feltételez. Szent István bátor döntése nélkül nem lenne ma erős, önálló és független Magyarország, miképpen dédszüleink, nagyszüleink és szüleink döntése nélkül sem lehetnénk itt. Kellett, hogy ők is merjenek igent mondani az életre és ránk. Ezekből az igenekből épül a közösségünk. Nagyszüleink tudták, hogy a kenyér nemcsak liszt és kovász, hanem lelki minőség. Élet, ahogy ezt egyes helyeken nevezik. Azt kívánom, hogy mindig legyen kenyere a családoknak és mindig legyenek, akikkel együtt ülünk az asztalnál
– zárta szavait a köztársasági elnök.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Illyés Tibor
